Page - 348 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Volume 8/2

348 addig krajnai Fiume Magyarországhoz csatoltatott. Különösen fontos a tarto- mányra nézve az a körülmény, hogy ez időben a tudományos s általában az irodalmi törekvések is újra megélénkültek. A szlovén irodalom szintén lendületet kezdett nyerni. Minden írói törekvés, tudományos kutatás és vállalkozás középpontja a múlt század végén s a mostaninak elején Krajnában az a férfiú volt, a ki nagy gazdagsággal a szív ritka nemességét és kiterjedt tudományosságot, nagy világ- és emberismerettel minden jó és szép iránti érzéket s fáradhatatlan, valóban tudományos gyűjtői szorgalmat egyesített. Báró Zois-Edelstein Zsigmond (1743—1819), mint bőkezű és részt vevő Maecenas, ki élete utolsó húsz évében beteges, szélütött volt s dolgozó szobájához volt kötve, a derék férfiak egész tömegét gyűjtötte maga mellé. Ezek közt voltak Linhart Antal történetíró, Kumerdej Balázs tanár, Bodnik Bálint költő, Ravnikar Máté később püspök, Kopitar Bertalan szlávista. Zois-Edelstein támogatta, nevelte, vezette őket s hozzájárúlt, hogy az országnak díszére váltak. Voltak gazdag ásványtani gyűjteményei, melyek ma a tartományi múzeumban vannak, ritka szláv és krajnai műveket tartalmazó könyvtára, melyeket halála után a laibachi tanulmányi könyvtár számára vásároltak meg. De Krajna nem sokáig örvendhetett a szabályos művelődési fejlődésnek, mely Mária Terézia és József császár alatt megindúlt. Kétszáz esztendei békés idők után Napoleon zúdította a hadak viharát a tartományra. Az 1796-diki olaszországi háború szerencsétlen fordúlata s Mantua eleste (1797 február 2) után az osztrák hadsereg Karinthiába és Krajnába húzódott vissza. Míg Massena Pontafelen át nyomúlt az osztrákok után, Bernadotte Krajnának vette útját; 1797 márczius 23-án megszállotta Idriát, márczius 27-én Murat-val birtokba vétette Adelsberget, s márczius 29-én franczia, német és szlovén nyelvű kiáltványt intézve a lakossághoz, 1797 ápril l-én bevonúlt Laibachba. Ott óriási rémület uralkodott s a lakosok egy harmadrésze a francziáktól való féltében elmenekült. De Bernadotte mintaszerű rendet tartott. A kedélyek megnyugtatását lényegesen előmozdította azon három nyelvű kiáltvány, melyet Bonaparte 1797 ápril 2-án Klagenfurtból intézett a krajnaiakhoz. Ekkor csak öt hétig maradtak a francziák Krajnában. A leobeni béke megkötése után 1797 ápril 28-án Bonaparte maga is meg- jelent Massena, Murát s több más főfő tábornoka kíséretében Laibachban, a püspöki palotába szállt, rövid pihenő után az összes franczia tiszteket fogadta, s a nagy tömegben összegyűlt népnek az ablaknál megmutatta