Page - 349 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Volume 8/2

349 magát; tábornokaival lakásán ebédelt s az őrt álló gránátosok közül egy közlegényt is asztalához ültetett. Délután két órakor utazott el Triesztbe. 1797 május 7-én Bernadotte Krajna kormányzatát átadta Meerveldt osztrák tábornoknak s másnap a francziák utolsó csapata is kivonult Laibachból. Az 1805-ik év telén a francziák másodízben jelentek meg Krajnában. Massena november 28-án megszállotta Laibachot, de már 1806 január 4-én eltávozott onnan. Tovább tartott a francziák harmadik betörése. Midőn Napoleon 1809-ben a Duna mentén tette meg diadalútját Bécs felé, az osztrák hadsereg János főherczeg alatt bevonult Olaszországból. Krajnában, különösen a Karszton, a Juli-Alpeseken és Laibach mellett levő átjárókat az osztrákok védelmi állapotba helyezték, hogy az ellenség további előnyomúlását gátolják, vagy legalább János főherczeg visszavonulását fedezzék. De Macdonald franczia tábornok a präwaldi, podveldi és loitschi sánczokat rohammal bevette, őrségüket fogságba ejtette s a laibachi fellegvár elaggott parancsnokát annyira megfélemlíté, hogy ez 1809 május 22-én a várat átadta. így Belső- és Felső-Krajna az ellenség kezén volt, míg Alsó-Krajnát még a császáriak tartották megszállva s a francziák ellen népfölkelést szerveztek, mely főleg Rudolfswerth környékén és Gottscheeben kegyetlen rendszabályokkal fojtatott el. Gróf Baraguay d'Hilliers tábornok vette át mint főkormányzó Krajnában s a szomszéd meghódított tartományokban a katonai főparancs- nokságot, míg kormányzatuk szervezete Daru grófra bizatott. Krajnára 15,260.000 frank sarczot vetettek, mely azonban csak csekély részben hajtatott be, minthogy e tartomány a schönbrunni békében (1809 okt. 14) Felső-Karinthiával, Görczczel és Gradiskával, Trieszttel, Isztriával, a magyar tengermellékkel, a Száván túli katonai és polgári Horvátországgal Franczia- országnak engedtetett át, s e tartományokkal, melyekhez a velenczei Isztria, Dalmáczia és Ragusa, később a Pustervölgy is csatoltatott, az illir tartományok neve alatt önálló egészszé egyesíttetett, a melynek fővárosa Laibach lett. Marmont tábornagy, ragusai herczeg neveztetett ki Illyria főkormányzójává, ki székhelyére, Laibachba, 1809 november 3-án érkezett; innen szervezte Krajnát csaknem másfél évi emberséges működéssel ; erélylyel, de a fennálló helyzet számbavételével franczia mintára számos korszerű intéz- ményt alkotott, mely túlélte a franczia megszállást. 1811 május havában Marmontot Bertrand tábornok váltotta föl, ki a tartomány szervezését elődje szellemében csaknem két évig folytatta és be is fejezte. Midőn 1813-ban