Page - 358 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Volume 8/2

358 Az Úrnapját is igen nagyra tartják, s az év minden körmenete között ez a leglátogatottabb, a melyben örege-ifja részt vesz. Ki-ki legszebb ruháját veszi föl, s ha mással nem, legalább hófehér vászonneműjével ékes- kedik. így aztán megesik, hogy az asszonynép, ha még oly hűvös is az idő, fehér ingujjban didereg, míg a férfiak közű! egyik-másik a legnagyobb melegben is magára ölti köpönyegét, csak azért, hogy mutogassa, ha új. A tartományban még szokásos egyéb körmenetek közt legnevezetesebb az, a melyet Idriában Achatius napján (június 2 2-én) tartanak meg ama nap emlékére, melyen 1508-ban (?) az itteni gazdag kéneső-ereket föllelték. Már az előtte való napon az egész bányaváros virágfüzérekkel és májusfákkal díszeleg. A bánya történetében nevezetes emlékű négy helyen oltárokat állítanak. Este a cs. kir. bánya-színházban ének- és színi előadás van. Az ünnep napján reggeli kilencz órakor kezdődik a körmenet, melyen a hivatalnokok és munkások egyenruhában, a papság és nép pedig teljes díszben vesz részt. A veteránok díszőrségétől kisért menet a Borbála- és Achatius-templomtól az egész városon átvonul, a négy oltárt érintve, melyek mindenikénél egy evangéliumi szakasz olvasása után áldást ád a pap az oltári szentséggel. A szentséget vivő pap előtt fehér ruhás leánykák az egész út hoszszában virágot hintenek. A dél előtti ünneplés nagy misével végződik; dél után pedig ünnepélyes vecsernye és ennek befejeztével a bányabirtokhoz tartozó Zemlja-réten népmulatság következik, a melyen a vigadók ételérői-italáról is bőségesen gondoskodik a rendezőség. Este tűzijáték zárja be a nagy napot. A templomi búcsú, vagyis a templom védszentjének napját egyebütt is megünneplik. Felső-Krajnában ily alkalomra búzalisztből készült, mazso- lával és tepedt szőlővel, vagy mézzel és dióval töltött külön kalácsot (strukelj) is sütnek. Kiválóbb jelentősége azonban ez ünnepnek csak a híresebb és látogatottabb búcsújáró helyeken van. Belső-Krajnában ilyen nevezetesebb búcsújáró hely egy sincs, holott Alsó-Krajnában Zaplaz, Primskau és Möttling messze vidékek lakóitól is tömegesen látogatott kegyelem-források hírében állanak. A legtöbb búcsújáró helylyel azonban mégis Felső-Krajna dicsekedhetik, s azok e következők : Dravlje, Dobrova, Grossgallenberg, Ehrengruben, St.-Jodok, Podbrezje. A napfordúlat ősrégi keletű ünnepének emlékét tartja fönn a pogány és keresztény szokások sajátszerű keverékéből álló Szent Iván ünnepe. Június 23-án, ez ünnep előtti estén, a szobák padlóját páfránynyal hintik tele, az ablakokba pedig