Page - 370 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Volume 8/2

370 A mint azonban a fiú gyermek fölserdúl, mind jobban rá szorítják a hasznos munkára. Sok tekintetben ugyan meglehetősen szabadjára hagyja az apa fiát, mert azt tartja, hogy „a fiú az enyém, de az esze az övéu; hanem azért a földmívelő munkában, a lábas jószág őrzésében és egyéb kenyérkereseti ágakban megköveteli tőle, hogy semmi fáradságtól se kímélje magát. Különösen a házi-ipar terén teljes elismerést érdemel a krajnaiak leleményessége és kitartása. Nem itt van ugyan a helye, hogy a krajnai népipar termékeiről szóljunk, de azt mégis megemlíthetjük, hogy ez ipar- czikkek némelyike, mint pl. a strazisei lószór-sziták s a reifnitzi fatárgyak messze földön kelendők. Törzsrokonaik között ez árúk termelói maguk hordják azokat vásárra, és sokszor elég furcsa látvány az ilyen reifnitzi faedény-árús és szitás, hátán egymás hegyébe tornyosított holmijával (süha roba), a mely távolról úgy tűnik a néző szemébe, mintha valami óriási messzelátó közelednék feléje két lábon. Sehol sem mutatkozik azonban a krajnainak kitartása oly kiválóképen, mint a pele-fogásban, a mely csak éjszakának idején, még pedig ószszcl, tehát oly időben történik, midőn már a nappali munka is eléggé elcsigázza a földmívcs erejét. Oly években ugyanis, mikor bükk-makk bőven terem, a mi persze csak körülbelül minden ötödik évben történik, mert a bükk nem terem minden esztendőben gyümölcsöt: Belső- és Alsó-Krajna erdeiben a pele (Mioxus Glis, Sieben- schläfer) roppantúl elszaporodik s akkora számban él, mint tán sehol másutt földrészünk mérsékelt éghajlatú és déli vidékein. Ezt az alkalmat nem mulasztja el a krajnai, a ki szerint „a szorgalmas emberre minden bokor mögött egy darab kenyér és minden kő alatt egy krajezár váru. Kellő ügyességgel ugyanis könnyen összefogdoshat néhány százat ez állatkák- közül, a mi — darabját io—20 krajczárjával számítva — nem megvetendő jövedelem. A mondott ár mindjárt érthető lesz, ha meggondoljuk, hogy ez állat zsirját Krajnában mindenféle külső és belső baj ellen hasznos, különösen pedig tüdő vész ellen hathatós orvosságnak tartják, továbbá húsa, főleg a magában kissé száraz kukoricza-liszt mellé, kedvelt étel, végűi bőrét jó és olcsó prémnek dolgozzák föl. A pele-préniű sipka századok óta nevezetes része a krajnai paraszt öltözetének. Ezen, a kedvező években nagy hévvel megújuló vadászat tárgyáról Krajnának több helyneve is meg- emlékszik; ilyenek pl. Billichberg, Billichgraz. Lehet, hogy e kiváló kedveltségnek örvendő paraszt-sportnak a nem nagy fáradsággal, csak az éjjeli nyugalomnak feláldozásával járó kalandosság is ád némi ingert,