Page - 468 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Volume 8/2

468 emlékek, a milyenekkel Németország és Olaszország városai dicsekszenek. Azért itt ne is keressünk olyan városházat, a milyen a brüggei vagy az yperni, még kevésbbé olyan épületet, a milyen a dogék palotája Velenczében. Azonkívül Laibach város nem volt oly szerencsés, hogy hatalmas kereskedő várossá fejlődhetett volna. És mégis a városháza volt az az épület, a mely a lakosság politikai és kereskedői életének középpontjául szolgált. Ez volt a város büszkesége és dísze. A város tanácsa oly tiszteletben tartotta, hogy minden karácsonykor megszenteltette. Midőn új városházat akartak építeni, annak tervét egy hollandiai kapuezinus készíté és pedig „ó-német" Ízlésben. E tervvel azonban épen nem voltak megelégedve, mert „ó-német és nem az új építészet modorában volt tartva". Látszik, hogy a csúcsíves építést ez időben már nem kedvelték. A mostani épületnek négy rustica oszlopos és boltíves előcsarnokra helyezett risalitja van. Az oszlopokon nyugvó lépcső tágas, könnyű és szellős. Noha az épület a kifejlett olasz renaissance művé- szet jellegével bír, mégsem mellőzhették rajta a tornyot, a középkori város- házak ez ismertető jelét. — A magánházak csak a barokk-izlés idejében érnek el nagyobb építészeti jelentóséget; a falak díszítése és tagozása csak a XVIII. század második felében válik gyakoriabbá. Krajna számos magán- házán maradtak nyomok, melyek Éjszak-Olaszország városainak festett homlokzatú házaihoz hasonlíthatók; gyakran látunk barokk keretű szent képeket az ablakok közötti mezőben, a stucco-díszítményű homlokzatok ritkák. Maskarák és mellszobrok vannak Laibachban a Spitalgasse 9. számú házán, továbbá Radmantisdorfban a kastély homlokzatán. A XVI. század, mely a művészetnek általában kevésbbé kedvezett, még mostohább volt a templomépítésre nézve. Csak a reformáczió korában mutatkozott mindenfelé új és üde katholikus élet. Ennek egyik következ- ménye volt, hogy az Isten házának szépítésére gondot fordítottak. Nem elégedvén meg a templomok eddigi állapotával, azokat az új izlés szerinti alakban óhajtották látni. Krajnában ugyanis a csúcsíves építés a XVI. század közepén túl uralkodó maradt; valószínű, hogy volt a csúcsíves építéshez szokott építőiskola, mely e században is fennállott. A reformáczió után részint szükségből kényszerűitek a templomokat vagy megnagyobbítani, vagy átalakítani, részint pedig az új művészet hatása alatt a régi épületet megúnták és helyébe újat emeltek. Azonban az újjá alakítások Krajnában nem érdemelnek nagy dicséretet. Az új renaissance templomok, melyek a megújított csúcsíves templomok mellett keletkeztek, nem bírnak világosan