Page - 471 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Volume 8/2

471 emelkednek ki. — Építészetileg legszebb a XVIII. század első felében épült Szent-Péter templom belseje. Ez három-hajójú, s nyilván való, hogy a velenczei híres S. Giorgio maggiore templom mintájára épült, de kisebb méretben. Nemes formák tekintetében Krajna legszebb templomai közé tartozik az Orsolya-szüzek temploma Laibachban. A magas márvány oltár fölött emelkedik a kupola. A templomnak kiváló díszére szolgál a féloszlopok szép csoportosítása. A homlokzat burkolata látszólagos építészeti alkotmány. A homlokzat magasságáig érő, hatalmas háromnegyed oszlopok tartják a gerendát, melyen egy dór öv fölött háromszögű oromfal emelkedik. Szent Jakab temploma kéttornyú, késő olasz renaissance művészetű épület, drága márvány díszénél fogva Krajnában páratlan. Szentélyének sokszögű zárása és az igazi német támasztó pillérek bizonyítják, hogy az épület egykor csúcsíves volt. A középponti épületnek Krajnában a német lovagrendnek 1714-ben épült temploma a mintája. Elrendezése keresztalakú, melynek négyzete fölött kupola emelkedik. A homlokzatot négy korinthusi pillér díszíti, melyeknek tagozott párkányán gyámok által alkotott öv és ezen háromszögű oromfal nyugszik. Szép középponti elrendezésű épületek a teinitzi templom Stein mellett és a neustifti Reifnitz mellett. Nemes ará- nyaiknál fogva a szebb templomok sorába tartoznak a tirnaui, a steini, a michelstätteni, az adelsbergi, stb. A kisebb falusi templomok körűibeiül egyformák, s többé-kevésbbé középponti elrendezésűek, a mennyiben alap- rajzuk rendszerint hosszúkás négyszög ugyan, de a négyszög sarkai lemet- szetvén, egyenlőtlen oldalú nyolczszöggé változnak. A XVIII. század végén és a XIX. század első felében több templomot építettek, a nélkül azonban, hogy a művészet bármelyik irányát követték volna. Az a czél lebegett előttük, hogy az isteni tisztelet számára alkalmas helyiségök legyen, a művészeti tekinteteket egészen mellőzték. Ez időben oly mesterek építettek, kik vezetés nélkül szerezték ismereteiket, nem bírtak kellő műveltséggel és saját fejletlen Ízlésüket követték. Tetszetős építészeti tagozatú, szép belsejű épületek, noha az építő művészetnek egy irányához sem ragaszkodnak, példáúl : az oberlaibachi, eisnerni, altlacki, wocheimi, stb. templomok. — Újabb időben jelentékenyen javúltak a körülmények úgy az egyházi, mint a világi építés terén. 1848-ban megkisérlettek román izlés szerint építeni, példáúl Flödnigben. A legsikerültebb román művészetű épület a reifnitzi plébániatemplom. Kora csúcsíves művészetű épület a Jézus szent szíve tiszteletére 1882-ben emelt templom. Ez Krajnában a templomok