Page - 490 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Volume 8/2

490 A sertéstenyésztés kisebb jelentőségű. Annál fontosabb a házi szükség- letre és kivitelre űzött sertéshízlalás. Eléggé bizonyítja ezt az a körülmény, hogy az állatok utolsó összeszámolásánál 73.130 sertés mellett csak 4.952 malacz volt kimutatva. Tenyésztő czélokra a belföldi sertést használják, mely sokszoros keresztezésben áll a horvát sertéssel. Angol tenyésző anyagot is alkalmaznak, de igen ritkán, mivel ez a tartományban dívó tenyésztési módhoz nagyon kényes. Hizlalásra többnyire Horvátországból vesznek kondor szőrű süldőket. Juha a tartománynak kerekszám 67.000 darab van. Nagyobb fontos- sága a juhtenyésztésnek csak Közép-Krajnában van, különösen a Karsztban, a hol a birkával a legsilányabb legelőt is fölhasználtatják. A belföldi birka durva gyapjút adó, fölötte kevéssel beérő állat, melyet csak legutóbb kezdtek tengermelléki fajtával kissé nemesíteni. A gyapjút benn a tartományban használják föl daróezszövetekre, a juhtejből pedig juhsajtot készítenek, mely Krajnában magában, valamint a tengermelléken jó áron kél. A kecsketenyésztés, mely egykor igen jelentékeny volt, az erdőtörvények következtében mindinkább háttérbe szorúl mindamellett, hogy a krajnai kecske kevésbe kerül és bőven tejel. A kecskeállomány jelenleg mintegy 15.000 darab. A baromfitenyésztés az egész tartományban jelentékeny. A közönséges házi tyúk mellett Alsó-Krajnában nevezetes mennyiségben tenyésztenek pulykát és ludat. A tojáskivitcl is számottevő. A méhészet, több mint 32.000 köpűre menő, élénken űzetik, a mit a pohanka-ültctvények is elősegítenek. Oszszel sok ezer köpűt szállítanak le a hegyekről a síkságra mézlegclőre, hol azokat nagy méhesekbe állítják. Krajna méhészete régi idők óta híres: a krajnai Jansa már 1770—1773 között a méhészet tanára volt a bécsi Augartenben. A krajnai méhvel, minthogy igen szorgalmas és szelíd, messze földekre űznek élénk kereskedést. A krajnai köpű hosszú, alacsony, hasábszerűleg alkotott faláda, mely újabb időben már sok helyütt ki- s berakható sejtkeretckkcl van fölszerelve. A köpűket emeletesen rakják a méhesekbe. A méhesek homlokfalát falusi művészek a népmondákból, a falusi életből s a bibliai történetből vett tarka jelenetekkel festik tele. Számtalan nagyobb-kisebb folyó, patak és tó kedvező tartózkodási helyet kínálnak a halak legkülönbözőbb fajai számára. A nemes halak állománya Krajnában igen jelentékeny s abban az arányban fejlődik, a mint