Page - 38 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Volume 9/1

38 parti töltéseket átalában oly távolságra vélte egymástól építtetni, hogy a folyó kanyarulatai köztük megférjenek, mert Vásárhelyivel ellentétben véleménye az volt, hogy a töltéseknek nem az a rendeltetésök, hogy a folyó eleven folyását kormányozzák, sem pedig hogy annak hatását kiállják, hanem egyedül az, hogy a vízárt ne engedjék szétterülni. Átvágások mellett és egyenes folyószakaszokon a töltések egymástól való távolságát 759 méterre teszi. Az így átvizsgált tervet (előbb még Francesconi is megvizsgálta a tervet s Vásárhelyi nézeteit teljesen helyeselte) a helytartó-tanács 1847-ben elvileg helybenhagyta. A tiszavölgyi társúlat ezután 1847 márczius 2l-én tartott nagygyűlést Pesten, a hol a tervnek a Paleocapa elvei értelmében történt helybenhagyásáról s továbbá arról értesült, hogy O Felsége a jövő évi munkálatokra egy millió forint kölcsönt hajlandó adni. Különben már azelőtt is állt némi összeg rendelkezésre. Széchenyi ugyanis nem várta be a terv leirt helybenhagyását, hanem már 1846-ban szeptemberben tényleg megindította a munkát. Ekkor Ö Felsége közbenjárására a báró Rothschild, Arnstein Eskeles és a Sina házaknál a társúlat részére 400.000 ezüst forintig hitel nyittatott, mihez járult a só fölemelt árából adományozott évenkénti ÍOO.OOO forint s a királyi kincstárból két évre megajánlt 50.000 forint; majd a törvényhozás is két millió forintot rendelt vízszabá- lyozási munkálatokra. Az 1848—49. évi események háttérbe szorították a Tisza-szabályozás ügyét. 1850-ben az ügy ismét felvétetett; kiadatott az 1850. évi június 16-án kelt nyilt parancs, mely lényegében azon elveket foglalja magában, melyeket Széchenyi is hangoztatott, kimondván, hogy a mederszabályozási, nevezetesen az átvágási munkák költségei az államkincstárt, az ármente- sítésiek pedig az érdekelteket terhelik. Szerveztettek a munkálatok végre- hajtására és felügyeletére hivatott hatóságok. Az egész Tisza-szabályozás vezetésére a tisza-szabályozási központi bizottság állíttatott, mely később fel- ügyelőség, majd végűi tiszavölgyi kormánybiztosság czímet kapott, mígnem 1875-ben megszűnt. A külső teendők végzésére a Tiszán hat osztálymérnöki hivatal állíttatott föl. Jelenleg négy folyammérnöki hivatal van a Tiszán. Az Ondova-Tapoly és Körös-Berettyó vízszerkezeteknél szintén állíttattak föl ily hivatalok, melyek közül az utolsó most is fennáll. A szabályozási tervek is új vizsgálat alá vétettek az ötvenes évek elején s a helybenhagyás akként történt, hogy Vásárhelyi és Paleocapa nézetei lehetőleg egyesíttettek. Némely