Page - 44 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Volume 9/1

44 akadtak. Geológusaink általában azt tartják, hogy ncmcsak azok a nagyobb- kisebb mocsarak és tavak, melyekkel a magyar Alföld bőven el van látva; nemcsak a holt Tisza-medrek, hanem az Ér és a Hortobágy is az egykori Tisza-folyás maradványai. Megerősíti ezt a nézetet a geológusaink által tett észlelet, mely szerint a magyar Alföldön végig vonuló sziksós rétegek egy szakadatlan földsávot képeznek, a sziksó pedig nem támadhatott egyébből, mint a Tisza által Máramarosból aláhordott konyhasóból. Hanusz István földrajzi irónk szerint Torontálban Csóka, Szent-Miklós egykor a Tisza partján voltak, most pedig messze esnek tőle keletnek; ugyan ő említi, hogy Zentánál a budzsáki félsziget, mely hajdan bácskai föld volt, most torontáli lett. Tudósaink a Tiszának ezt a folytonos nyugat felé nyomulását az erdélyi hegyek felől bele rohanó Szamos, Berettyó, három Körös és Maros hatásának tulajdonítják. Egy szaktudós kiszámítja, hogy évezredek múlva a Tisza egészen a Dunáig fog elhatolni ; apródonként felnyalva Heves-Jász-Nagykun- Szolnok és Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyének közbeeső lapályát, s a vesze- delemnek csak azt az orvoslását ismeri, hogy az őskori Tisza medrét helyre kellene állítani, elkezdve Huszttól egész le a delibláti homok fensíkon át Palánkáig. Nem valószínű, hogy a mostani nemzedék meghozza ezt az áldo- zatot a jövő évezrednek ! Egyelőre gátakkal és átmetszésekkel segít magán. A vegetatio is a szerint alakúihatott át a Tisza hódító foglalásai alatt. Még ez évtized elején ismeretes volt a Tisza jobb partján amaz óriási tölgyfa, mely az újkori fűzerdőből messze kimagaslott : a vezérek korából valónak tartották; nem rég a villám belecsapott és leégette ez utolsó tanuját az őserdőknek. Ily ős szilfát Hanusz is említ a kecskeméti határban, melyet a köznép „gatyás fátt-nak nevez. A Tisza jobb oldalán gyönyörű tölgyerdőket látunk, példáúl Kecskemét város Szentkirály pusztáján, a bal oldalon a puszták útmutató fája egyedül a kútgém, a házak körűi az akácz, a mi e század elején lett meghonosítva. Az átmetszések gyorsítják a Tisza lefolyását, a gátak elfoglalják útjában az ártért, s a mocsarakból búzatermő földet varázsolnak elő. Azért még maradt a Tiszának elég tere, hogy isteni játékait űzze: övé a „ Veres nád", a vRétköz", a melyeket semmi vízmérnöki tudomány el nem tud tőle ragadni. Midőn a Tisza Huszt alatt a Nagy-Ág folyóval egyesülten elhagyja a hegyes vidéket, (idáig Máramaros és az illető kárpáti völgy ismertetésénél