Page - 71 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Volume 9/1

71 tesen tele van vízzel, de a gát melletti mentett terület is többnyire mélyen esvén, áradás esetén rendesen azt is fakadó vagy átszivárgó víz borítja több lábnyi magasan. Magának a töltésnek vékony szalagját kivéve, mely úgy vonúl az ártér és a belvizek két tengere között, mintha ekével húztak volna a két csillogó víztükör határán egy fekete mesgyét: nincs a közelben föld sehol. A földet tehát többnyire távol eső magaslatokról, néha a folyó túlsó partjáról több órányi messzeségből hajókon kell szállítani. E hajók többnyire lapos fenekű s nagyon különböző térfogatú és alakú járóművek, az öblös csolnaktól a sekély járatú dereglyékig. A kisebbeket izmos karú evezősök hajtják, míg a nagyobbak elé vontató gőzhajókat fognak. Nem csekély szerep jut a föld és egyéb védekezési anyag szállítá- sánál a pontonoknak, melyeket könnyűségük, tágas öblük s a szükség szerint egybe-másba kapcsolható vagy szétszedhető szerkezetük kiválóan alkalma- sakká tesz a védekezési munkáknál, különösen ahhoz értő, gyakorlott kezekben, minő a katonáké. Mert tudni kell, hogy nagyobb szabású védekezési munka alig képzelhető katonai segítség nélkül. A katonai parancsnokságok a polgári hatóságok megkeresésére mindig a legnagyobb készséggel bocsátják rendel- kezésre az árkász- és hidász-csapatokat, melyek műszakilag képzett tisztjeik alatt valóságos lelkesedéssel és önfeláldozással fáradoznak a polgárok vagyo- nának megmentésén, elfoglalják a legveszélyesebb pontokat s fegyelmezett- ségükkel, rendszeres munkájukkal serkentő példát szolgáltatnak a többi védekezőnek is, megosztozván velők hűségesen mind azon fáradalmakban és nehézségekben, melyek az ily küzdelmektől elválaszthatatlanok. Mind e nehézségek mellett is sikerbe vetett bizodalommal, sőt bizo- nyos hidegvérrel, fáradhatatlanúl foly a védekezés, a míg csak maga a víz ellen kell küzdeni. Nagyobb a baj ellenben, ha a vízhez még a szél is társúl szegődik. A tengerhez hasonló ártér ilyenkor megmozdúl, hánykódik és hullámokat dagaszt, melyeket mérföldnyi távolságból hajt maga előtt az orkán egyenest a töltésnek, annak az oldalához vágja, onnan fölkapja s a töltés koronáján átveti. Egy-egy ily rohanó hullám embert, lovat, anyag- szert s mindent lever, a mit a gáton talál s a gát túlsó oldalán sodorja alá. A gát koronájából egész darabokat kiharap s ott el kezd folyni az áradat valóságos zuhatagokban. Hideg szélvihar, folyton csapkodó hullámzápor között vergődnek az emberek, legtöbbször térdig gázolva a sárban igye- keznek megmaradni a tetőn s mellet feszíteni a veszedelemnek. Akárhányszor