Page - 79 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Volume 9/1

79 palaczk bor s a palaczk nyakára fűzött kulcsos-kalács kíséretében a papot, — az első jobb láb pedig lapoczkájával együtt a leányos-házat illeti majdan), birkát, baromfit vágják, koppasztják; szerdán a tulajdonképeni lakodalom, mely benyúlik csütörtökbe is, péntek még a komákat találja együtt, szombaton a legközelebbi atyafiak jönnek össze segíteni a felfordúlt világ rendbehozásában, vasárnap a nászvendégség van. Nem csuda, hogy mind erkölcsi, mind anyagi tekintetekből rég-időtől fogva polgári és egyházi hatóságok rendeletekkel igyekeztek korlátozni ezt a költséges ünnepélyt. így a múlt század elejéről maradt ránk egy — elvégre is örökre papíron maradt rendelkezés, mely szerint a kecskeméti alföld egész nagy környékén „a szerdai lakodalmi egy ebéddel s vacsorával mind a gazda, mind a vendégek, mind a hős társaságok megelégedjenek", „lovas és puskázó bolondozó legényeket vinni meg nem engedtetik". A templomi kihirdetés két hét alatt megtörténik. A középső hirdetési vasárnapon a mátyusföldi menyasszony koszorúsán, a vőlegény bokrétásan megyen fel a templomba. A közép-tiszai városokban ugyanezen nap estéjén megy végbe a csókolódó is. Csókolódő-ba megy a legény, azaz egy keszkenő apró almát visz menyasszonyához, s ezt amaz emlékezetes „kis-ház"-ban, a hol a kiszóródott mákot együtt takarították fel, együtt eszik meg, olyan formán, hogy először a legény harap egyet, azután a leány, minden falatnak egy-egy csók a fűszere. Ekkor határozzák meg az esküvő napját is. E közben, az esküvőt előzőleg 3—4 nappal egy új hivatalos szemé- lyiség lép fel a házassági történetek folyamában : a vőfély. A vőfély falukon a vőlegény pajtásaiból kerül ki, néhol azonban erre a tisztre épen úgy, mint a násznagyságra is, a czeremóniák útvesztőiben jártas és verses mondókákban, tréfákban, apróbb csínyekben kitanúlt, eleven észjárású, de illedelmes modorú nős emberek is vállalkoznak. A vőfély, mielőtt hívogatni kezdene, megjelenik a menyasszonyos háznál egy hosszú egyenes pálczával, melyet a menyasszony egy piros almával, egy szál rozmaringgal díszít fel, s a pálcza fogantyújához még egy színes gyolcs- vagy selyem kendőt köt. így feldíszítve, sorra veszi a meghívandó családokat, s következő szavakban mondja el meghivóját: „Adjon az Úristen szerencsés jó napot kigyelmeteknek mind közön- ségesen ! Engedelmet kérek bátor bejövetelemért. Én általam tisztelteti