Page - 88 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Volume 9/1
Image of the Page - 88 -
Text of the Page - 88 -
88
a pörkölt húst mindig szakértő férfi, többnyire a gazda juhásza készíti, a ki
ért a pörgetéshez, a mi abból áll, hogy koronként leemeli az egész tele
bográcsot s fülénél fogva addig rázogatja szabályos zökkentésekkel, míg
az eddig fenéken volt s máris eléggé megfőtt hús fölszínre, s a fölszínen
levő viszont fenékre kerül. Ez a pörgetés négy—öt ízben ismétlődik,
mialatt minden darab megjárja a feneket, s az egész tömeg egyenletesen
porhanyóvá válik. Most már kitálalják tálakba vagy apróbb bográcsokba;
minden tálra jut egy-egy díszítmény: egyikre a fej, vagy legalább fél fej,
melyben a velő, mint „ízesség", sorba járja; de maga a fejcsont a szemmel
együtt, mely szintén csemege, násznagy uramékra néz; másik tálra a nyelv,
a többire zsemlyetöltelékű ízes hurkák. Ha a pörkölt hús bográcsba tálal-
tatik, — a mi úri asztaloknál is szokás, — ez esetben apró egyforma
fácskákból ügyesen szerkesztett fakoszorút (juhász- és rab-munka) tesznek
alá, melyet „Krisztus-koszorúu-nak, Halason kutya-girincznek, birge-
girincznek neveznek. Kecskeméten és a Jász-Kunságban minden módosabb
háznál láthatni ilyet.
6. Baromfi pecsenyék: pulyka, kappan, kácsa, tyúk; ezekhez eczetes
uborka, paprika, vörös répa, főtt aszalt szilva járúl.
7. Tejben fòtt kása, régebben köles, ma már dara vagy rizs, czukorral,
fahéjporral, aprószőlővel bőven meghintve.
8. Kalács, melyet már a pecsenyéhez szeldelnek s mely alakjára
nézve fonatos, kulcsos, kontyos, búzakalász kalácsnak neveztetik, s a melyből
néhol az eskető papnak is szolgálnak egy üveg bor kíséretében.
9. Sütemények. Az asztalt egész hosszában díszítő különféle ajándék-
torták, diós, mákos kalácsok, czukorsütemények a kisebb-nagyobb városo-
kon, melyeknek azonban falukon híre sincs; ott még az ősi kürtős-fánk és
laposfás béles járja.
10. Gyümölcsök: szőlő, alma, mogyoró, dió.
11. Fekete kávé, melyet azonban csak módosabb házaknál adnak föl
s csak az előkelőbb vendégek fogadnak el.
Az ebéd hosszú ideig tart; a magyar ember így tartja úriasnak.
A konyhát nem lakodalomra építették, tehát szűk; három—négy szakács
asszony lábatlankodik benne egymásnak, valamennyinek pedig a „nem
asztalhoz való" ifjabb nemzedék, a kit mind duggatni kell; azonkívül pedig
városi helyen a koldúsok (faluhelyen ilyen nincs, s ha volna is, büszke),
kiket mind ki kell sebtiben elégíteni; tehát a tálalás, étekhordás, tányér-
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország II (1), Volume 9/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország II (1)
- Volume
- 9/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1891
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.16 x 21.91 cm
- Pages
- 306
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch