Page - 115 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Volume 9/1

115 Komoly természete a magyar embernek sehol sem nyilatkozik oly jellemzetesen, mint földmívelési munkája közben. A bibliának egy szép és örök mély erkölcsi igazságra valló példabeszédében van kifejezve az ő ilyen- kori kedélyállapota. Vetnek könnyhullatással\ aratnak énekelve. Valóban, ha megfigyeljük, mikor vetés alá szánt, mintha sírna; a rögtönzött melódiák, melyeket fütyörész, oly búsak! Ellentétben vidám kis társával, a pacsirtával, mely feje fölött „égbe fúrja énekét", s melynek sajátságos röpülését és röpté- ben hangzó csicsergését, együtt a kettőt, ez egy szóval fejezi ki: „szánt". De azért az aratás sem megy vígassággal. Vannak ugyan vidékek, hol apróbb telkeken csaknem díszbe öltözött fiatalság sarlóval takarítja a tiszta búzát ; de a legtöbb helyen nincs erre idő. A mint lefonnyad a búza sássá, Péter-Pálkor, legkésőbb Sarlóskor megroppan a gyökere, megkezdik az aratást, rendszerint péntek vagy szombat napon. Kaszával megy az arató, sarlóval a marokverő (kettőző). Aratóit a gazda már újévben megfogadja, mert a kinek csak tíz holdra menő vetése van is, maga már nem igen arat; nem mintha rá nem férne, vagy megalacsonyítónak tartaná. Nem. Az volna a megalacsonyító, hogy a szegénytől elvegye kenyerét, keresetét. Az ilyen gazda nem kapna napszámost egyéb munkára, mert a szegénységnek is megvan a maga fekete könyve, melybe a fösvény vagy huzavona gazdát bejegyzi. Aratóink táplálása a gazda gondja. Vagy úgy, hogy maga főzi s hordja ki nekik az ebédeket, mely esetben a gazdasszony mélyen bekanya- rítgasson a zsíros bödönbe, különben „szó éri a ház elejét"; vagy pedig kiadja nekik az eleséget: 8 kilogram kenyér, 3 liter kása és tarhonya, 1 kilogram szalonna egy emberre hetenkint. Pénzért ritkán aratnak, leg- feljebb silány gabonát, napszámra 2 forintért. Általában az arató „részel", „részből arat" tizenkettedén, s ha rosz a termés, tizedén. Azaz minden tizedik vagy tizenkettedik kereszt az övé, melyet a gazda be is hordat, ki is nyomtat neki. így a szegény ember pár hét alatt egész évi élelmét, 12 —15 köböl gabonáját megkeresi. Föld az anyja az embernek, de főként a magyar embernek, s legkivált az alföldi magyarnak. Más vidékek lakója egyéb téren is talál munkát és keresetet; erdők, folyók, sziklák szolgáltatják kenyerét; az alföldi magyarnak mindez nincs. Csak a sík rónája van. Ragadd ki az alföldi embert földjéről: szárazra vetetted a halat. Tedd vissza földjére : a föld vissza adja erejét, mint Antaeusnak. Olyan kis nép — Európa szemüvegén nézve, de olyan nagv 15*