Page - 130 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Volume 9/1

130 Amaz, tüzes szemmel kisérve Galambját űzi, mint az ölyv. Itt jobbra-balra, a terem Hosszában egy oldalfelez, Mint gálya csöndes tengeren, Vagy szembe széllel ha evez. Ott egy ledér ölelni tárja Keblét, s midőn rádőlne párja, Csalfán kisiklik s neveti, Hogy a cserben hagyott leány Pirulva megfenyegeti. Ez csattogó sarkán dobol, Az társa helyt más nőt rabol, S büszkén mosolyg az elcsapott Félvállról, hogyha mást kapott. „Hajrá!" riad némely legény, A másik így: „csóváld, csóváld!" A harmadik dévaj pedig Egy „szembe szívem"-et kiált.. De táncz közben sem olyan nagy legény a magyar legény, mint újonczozáskor. Sorozás előtt három nappal s utána három nappal már röpköd kalapjáról a sok színes szalag, csoportosan jár az útczákon fel s alá, s különféle változatú dalokban, főként a község háza előtt, tudtára adja a világnak, hogy ő neki nem parancsol többé a biró, sőt senki a világon, csak a király. Ellenben szeretőjéről, főként édes anyjáról a leggyöngédebb húrokat pengeti ; tetszik neki, ha az anyja tördeli utána a kezét : Sírhat az az édes anya, í Annak mindig van halottja, Tetszik neki, ha siratják a lyányok, mert csak ekkor vigasztalhatja őket igaz szíve szerint torkaszakadtából. A katonaságtól nem fél, sőt szégyenli, ha kimustrálják. Sorozás előtti napon kocsikra rakodik az egész had, a szem- közt jövőre palaczkot köszöngetve, dalolva robognak be az „állításra", s hasonló élénkséggel térnek vissza is, — de most már a be-asszentáltak külön kocsira ülnek a kimustráltaktól Sok helyütt az egész heti hejje-hujja a falu költségére íródik. A ki eleget tett hadkötelezettségének, hazatér eredeti foglalkozásához, de beszédjén, magatartásán meglátszik a katona- iskola. Rendesebbé, becsülettudóbbá, sőt mértékletesebbé lett, ellentétben obsitos őseivel, kik hajdan vénségükig megmaradtak dologtalanoknak, rakonczátlanoknak, falu-terheinek. De, ha nagy legény a legény újonczállításkor, még nagyobb legény az apja képviselő-választáskor. Legénykedése nem pajkosságban tűnik ki. Ellenkezőleg. Érzi személye és szavazata fontosságát és rátartja magát. A szép beszéd igen hat rá, megérti s nem neheztel még az erős szóért sem, ha őszinte és szép formában van előadva. Mindamellett a legszebb beszédre sem adja be derekát, s politikai zászlójához ép oly szívósan ragaszkodik, Kinek katona a fia, Éjjel-nappal sirathatja.