Page - 154 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Volume 9/1
Image of the Page - 154 -
Text of the Page - 154 -
154
lítottak némely francziaországi leletekhez. Egyébiránt gazdagságra nézve
ezen kincs a második helyet foglalja cl az alföldi arany leletek közt, mert
aranysulya négy kilogrammnál valamivel több, valószínűleg tehát valamely
törzsvezér tulajdona volt. Tizennyolcz nehéz sodrott arany nyakperecz
(torques), a keltáknak ezen jellemző dísze találtatott ott együtt négy
súlyos karpcrcczczel, négy trébelt boglárral, két ruhakapocscsal és egy
arany övvel együtt, mely jellemző vas-kori díszítéssel ékes. E kincs jelenleg
a Magyar Nemzeti Múzeumnak egyik fődísze.
Minő különböző néptörzsek lakták az Alföldet a legrégibb időktől fogva
egész a népvándorlás koráig: nem lehet pontosan meghatározni. Napfényre
került emlékeik az egész Alföldön stiljökre nézve azonosok, de azon jellemző
őskori erődítések, melyekre sok helyütt akad a földmívelő, mutatják, hogy
különböző népségek laktak itt, melyek egymással gyakran háborúban éltek;
ugyanazért határaikat egymás ellen biztosítani akarták. Azon messzire terjedő
árkokat és sánezokat értjük, melyek az Alföldet különböző irányban átszel-
delik s melyeket a föld népe hol egyszerűen nagy ároknak, hol római sáncz-
nak, hol Ördög-, hol Csörsz-ároknak nevez. A nép az oly nagy munkákat,
melyek emberi erőt meghaladni látszanak, mindenütt vagy a rómaiaknak,
vagy mesés óriásoknak, vagy az ördögnek szokta tulajdonítani s ezekhez
fűzi mondáit. így a Csörsz nevet is egy mesés királyfinak tulajdonítja, holott
az valószínűleg nem egyéb, mint a szláv csert (csehül csrtj szónak magyar
átalakítása, mi az ördögnek eredeti elnevezése a szlávoknál, mielőtt a keresz-
ténység a diabei nevet náluk is meghonosította. Az ekevas sok helyütt
elegyengette már ezen sánezokat és árkokat, de a kutató nyomon követheti
hosszú vonalaikat, melyek a vezérkari térképeken csakugyan föl vannak
véve épebb részeikben.
A Duna és Tisza közt Vácz táján kezdődik az egyik sáncz, mely
Hatvannál Árokszállás felé kanyarodik, onnét Erdőteleknek, hol az egyik ága
Füzes-Abonytói fölfelé Diós-Győr irányában a hegyek alatt a Sajóhoz fut,
a másik Ároktő mellett a Tiszáig ér s azon túl Püspök-Ladányig és Bárándig
folytatódik lefelé. Egy másik ilynemű erődítés Duna-Keszinél kezdődik s
Gödöllőtől csaknem egyenes vonalban húzódva, Puszta-Szent-Györgynél
a Tiszáig ér. Egy harmadik Isaszegtől Jász-Ladánynak fut s valószínűleg
Bárándnál csatlakozik az első nagy árokhoz. Bajától Szelevényig ismét
találunk ily sánezokat; továbbá Apatintól Járekig s innen a Tiszával egy-
közűleg Csongrádmegye határáig azon erődítéseket, melyeknek alsóbb részét
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország II (1), Volume 9/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország II (1)
- Volume
- 9/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1891
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.16 x 21.91 cm
- Pages
- 306
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch