Page - 158 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Volume 9/1

158 azon gránátos arany méhekhez hasonlítanak, melyek I. Childerik franczia király sírjában Tournayban találtattak. I. Napoleon császár ily méhekkel hímeztette ki koronázási palástját, mert azt hitte, hogy ezek a Merovingi királyok sajátságos jelvényei voltak. Madarason is ástak föl egy aranyleletet, melynek főbb részei : övdíszek meg egy arany kés-tok ; de ennél sokkal nevezetesebb a kunágotai lelet, mely egy gazdag arany övből, ezüst pantallérből, nyolcz arany gyűrűből, három ezüst edényből és arany ékszerekből áll, melyeknek korát Justinianus császárnak a kincscsel együtt talált aranyérme határozza meg. Ez az avaroknak valamely rablókalandjából eredhetett, kik csak az aranyat tudták megbecsülni, de az elrabolt arany lemezen lévő s az ő ízlésöktől eltérő idegenszerű alakokkal nem gondoltak; e lemezekből tehát a magok ízlése szerint pitykéket idomítottak, melyeken fennmaradt még két fölirás : Charis és Dionysos és az ezeknek megfelelő alakoknak némely részletei. Ezek a hanyatló pogány kor jellegét viselik magukon. A németországi régészek, kik a népvándorlási emlékekkel foglalkoznak, fejedelmi síroknak tartják mind azokat, melyekben arany tárgyakat találtak. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy késő római kőkoporsókban is találunk olykor-olykor arany tárgyakat, csakhogy az ilyen koporsók majd mindig föl vannak törve és kifosztva. A keresztények nem tisztelték a pogányok sírjait, sőt Theodoriknak, a keleti góthok királyának fennmaradt egy rende- lete, melyben a sírok kifosztását helyben hagyja, mert nem látja át, miért maradjon a halottaknál az, a mit ők nem használhatnak többé, míg az élők javukra fordíthatják. A magyar vezérek korából való a teremiai lelet: ezüst, részben aranyozott pitykék, melyeket valószínűleg ruháikra varrtak. A magyar pogánykori kincsleletek általában sokkal szegényebbek, mint az avarkoriak, melyekben az arany a túlnyomó ; holott a magyar pogány sírokban majdnem kizárólag ezüstöt találunk. Az ő idejökben szegényebb volt már a világ; a rómaiak arany kincsei nem voltak meg többé. Ezen lelethez fűződnek a békésmegyei gerendási sírok is, melyeknek korát a bennök talált érmek : Szent István, Péter és András királyok dénárjai határozzák meg. Jellemzők ezen sírokban az ezüst sodronyból ügyesen font nyakpereczek és halánték- gyűrűk, melyeket a hajba szoktak bele fonni. A magyar Alföld mindig szegény volt építészeti műemlékekben. Sem kelta, sem római város nem állott itten; a vándornépek pedig, melyek a