Page - 222 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Volume 9/1

222 melyben némely magyar katonák vannak; Vörösvár, hol a postamester lakik némely lakosokkal ; Tököly, Becse, Bia, Tök, Páty, Ó-Buda, Kaláz, Pomáz, Szent-Endre, Pócs-Megyer, Monostor, Tótfalu és Bogdán. Ellenben el voltak hagyva s lakatlanul állottak : Török-Bálint, Torbágy, Budaőrs, Szőlős, Jenő, Hideg-Kút, Békás-Megyer, Üröm, Tinnye, Solymár, stb., stb. Az ekkori újra telepítés majdnem egyértelmű lett a megye újra alko- tásával. Egymás melletti helyek egészen különböző vidékekről kapták lakóikat. Pilist és Albertit nógrád- és zólyommegyei tótokkal népesítették be vegyest; Berezel lakosai Hannoverből kerültek, a kik között később Úriból idejött magyarok találtak lakást; Üj-Hartyánt Grassalkovich herczeg szállatta meg jobbára sziléziai németekkel; Némedit Ráczkeviről költözött magyar juhászok foglalták el, kiknek utódai Esztergomba menekültek, honnan azonban ismét visszatértek; Sáriban vegyesen szállottak meg fel- vidéki tótokkal a sziléziaiak. A hány határ, annyiféle nép, és az összes lakosság jellemében még sem hiányzanak a közös vonások. Megtaláljuk ennek részleges magyarázatát abban a tényben, hogy alig van az újon telepített községek közül egy is, a melybe a régi magyar lakosoknak utódai is be nem költöztek volna az újakkal egyidőben, vagy a mely ne kapott volna lakót a megmaradott községekből. A régi lakók idegenek között szállva meg, lassanként elfelejtették anya- nyelvüket is, mint ez sok falura nézve kimutatható, de hatásuk a nép jelle- mének alakúlására el nem veszett. Erősbítették e hatást a külső körülmények. Mindenekelőtt a klima és foglalkozás hatottak átalakítólag a külön- féle tájakról összesereglett népségekre. E tekintetben Magyarország klimája csaknem csodálatos.hatású. A nagy hőség, a hosszú szárazság, kevés eső, állandó vízhiány, rövid, majdnem semmi tavasz megváltoztatják a másunnan ide települt népeknek legelőször szokásait, azután erkölcseit, majd egész lelki világát. Az az idegen, ki odahaza folytonos egyforma munka között töltötte napjait, itt várakozását meghaladó kényelemben élhet az esztendő egyik felén, de viszont, olyan erős munkát kell végeznie a legnagyobb hőségek alatt, melyről képzelete sem volt előbb. Nyári, szél nélküli napokon, midőn a homokba fektetett hőmérő 61 C. fokot mutat, meg kell változtatnia őseiről maradt öltözetét, könnyű szellős ruhát kell öltenie, s levetnie a csizmát, melyben nem tudja soká kiállani a napon. A drága építő anyag és kevés fa rászorítja, hogy a szabadban gazdálkodjék, asztagokat rakjon a helyett, hogy csűrbe takarítaná a termést. Nyomtatnia kell a helyett,