Page - 261 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Volume 9/1

261 a magyar a barátok pártolását. Itt van a százdi monostor (Borsod), melyhez Géza és László vezérek korának emlékei kötvék. Százd, melyet azóta a Tisza elmosott, 1400-ban még monostoros előnevet viselt. A poroszlai apátúrságnak (Hevesben) középkori kéttornyú egyháza egyike vaia a Tisza- vidék legkedveltebb szent helyeinek. A debròi apátság festményes altemploma elkerülte az idők viharát. A saári monostort Aba Samu király építette. Kedvelt mulató helye volt neki e monostor, mely még ma is fennáll ugyan, de már régen gazdasági épületül szolgál. A hozzá tartozó pinczék egyikében, hová a barátok a Tisza melletti csatában elesett király testét örök nyuga- lomra helyezték, a temetkezés helyét jelölő fölíratos sírkő még ma is megvan. A mi az egyes községi vagy plébániai egyházakat illeti, ezeknek az alapját már a szent király veti meg, rendelvén, hogy minden tíz község közösen építsen egyházat. Ezeknek száma gyorsan szaporodott, mert a nemesség vetekedett e részben a püspökséggel, melynek pedig birtokai java- részben szintén mátraaljiak. Egyházuktól kölcsönzék neveiket Borsodban Fejéregyháza (puszta), Szent-István, Sajó-Petri, Hevesben Tarna-Szent-Miklós, Szög-Szent-Iván. A hitélet legvirágzóbb kora a XIV. század vaia, melyből papot tartó egyházat ötvennél többet ismerünk. Ma e terület helységei mind élénk mezei gazdálkodást űznek áldott földeiken; az egyes vidéki góczpontokon azonban a helyi ipar és kereske- delem is eléggé virágzik. Különösebb föllendülés minden téren főleg 1848 óta tapasztalható, midőn a jobbágyság megszűntetése egészen új világot nyitott a föld népe előtt is. Az 1867-diki kiegyezés óta lefolyt alig huszonkét esztendős alkotmányos szabad élet rendkívüli haladást szült úgy a szellemi, mint az anyagi művelődés terén. Az egész nagy vidék kikelt egykori elszi- getelt életéből s belépett az eszmék és az élet forgalmába. Míg a közoktatás, valamint a községi és megyei élet czélszerű szabályozása a közművelődés előbb menetelének adott hatalmas lökést : addig a közgazdasági élet emelése s különösebben a közlekedés eszközeinek javítása és szaporítása a közjóllétet mozdítá elő. A mátraalji síkságot egész éjszaki szélességében keresztül vágja a katonai szempontból is annyira fontos budapest-kassai vasútvonal, mely Hatvannál nyit kaput e területre, s Miskolczon túl Alsó-Zsolcza fölött a Hernád völgyébe fordúl be. Ebből éjszak felé két rövid szárnyvonal is ágazik ki, melyek közül az egyik Vámos-Györktől Gyöngyösre, a másik pedig Füzes-Abonyból Egerbe és vissza járatja kisded vonatait. A másik