Page - 290 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Volume 9/2

290 sújtatott. Czéhbe lépő férfinak egy év alatt meg kellett nősülnie; a házasság- törést fejvétellel büntették ; a hadból eltávozó polgár házát lebontották. Es a mellett magasra fejlesztették az ipart, a mezőgazdaságot, ápolták a tudományosságot, a reformált vallást. Híresek voltak ötvöseik, kik arany- ból és ezüstből dolgoztak; még híresebbek a tudósaik, kiknek aranynál, ezüstnél becsesebb műveit a város nyomdája örökíté meg. S a míg a bölcs népvezetők a kollégiumtól kezdve a csizmadiaszínig minden eszközét felhasználták a testi-lelki munka sikerének : a távol jöven- dőkre is kiterjedt a gondjuk. Egymásután vásárolták meg a szomszédjukban levő pusztákat, kevéssel azelőtt még virágzó falvakat, régi magyar nemesi családoknak, az Ohatiaknak, Szepesieknek, Zelemérieknek, Bajoniaknak ősi bölcsejét. Az idők mostohasága, a török pusztítások, az élet bizonytalansága más vidékekre, nagyobb erősségek oltalma alá kergette a nemességet, leveleik elpusztúltak, maguk elzűllöttek, kihaltak, vagy másutt más név alatt virágzottak tovább. Debreczennek területe azonban részint birtokvásárlás, részint szerencsés és óvatos pörlekedések útján mindig nagyobbodott, végre egy kis herczegséggel fölért. A Rákóczy-szabadságharczból Debreczen városa megváltotta magát a fejedelemnek fizetett 25 ezer forinttal ezüstben, aranyban. A nemzeti fejedelmek és vezéreik mindenkor át voltak hatva annak a tudatától, hogy Debreczen fentartása mily fontos a nemzeti kulturára nézve, s ezért minden vérontó csapástól megóvták a várost, fiatalságát háborúba nem vitték; ha ellenséges tábor közeledett, a debreczeni népet előre figyelmeztették, hogy hagyja el a városát. S olyankor házaiban egy lélek sem maradt : az ellenség egy holt várost talált maga előtt. A szatmári békekötés után, melynek előzetes pontozatai Debreczen- ben a Komáromy György czegléd-utczai házánál, a most is úgy nevezett Komáromy-házban állapíttattak meg, megszűnik Debreczen külön története. Mint királyi város, mint a tudományosság székhelye; a nemzet nagy törté- netébe beleilleszkedve tölti be hivatását : fizet, tanít, küzd és munkálkodik. 1849-ben a magyar kormány székhelye, kollégiumában ülésez a kép- viselőház, nagy templomában hirdettetik ki a függetlenségi nyilatkozat ápril 14-én. Augusztus 2-án itt vívatik meg a Nagy Sándor honvéd hada s a Paskievicsnek tízszerte nagyobb orosz serege közötti véres csata, súlyos veszteséggel a szabadságharezosokra nézve. E csata emlékét egy kő-oroszlán örökíti meg az emlékkertben. A muszkák által okozott pusztítás egy millió