Page - 306 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Volume 9/2

306 egy költő csoportját, mely a XVIII. század végén és századunk elején saját irányban működött, „debreczeni körtt név alatt ismeri a magyar irodalom- történet. Ez az iskola tartá lenn a népies, törzsökös magyar nyelv jogát az irodalomban a nyelvújítókkal szemben. Innen támadt elő Fazekas Mihály, a „Ludas Matyi" szerzője, és Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi előtt a legnép- szerűbb magyar költő, kinek Izsó Miklóstól mintázott érczszobra ott van felállítva a kollégium mögötti díszkertben. (Egyike a hazai legszebb szobor- műveknek, költségét — 26.000 forint — maga a debreczeni lakosság fedezte; azonkívül vasból öntött síremléke a költőnek a köztemetőben.) Ez iskolából került elő az első nagyobb magyar nyelvtan és az első füvész- könyv : amaz Földi Jánostól, ez Diószegi Sámueltől és Fazekastól Csokonai működését bővebben fogjuk ismertetni a magyar költészet rovata alatt, itt csak a debreczeni főiskola legnagyobb hatást gyakorolt tudó- sait, íróit soroljuk fel; az említetteken kívül Sinay, a két fíuday, Péczely a történelemben, Kerekes a mértanban, Lugosy a magyar és keleti nyelvészet- ben, Kuthy Lajos a költészetben szereztek maguknak halhatatlan nevet. Ma pedig már egész hadkeretet képez a Debreczenben működő írók összesége. A magyar színészet is sokat köszönhet Debreczennek. Már 1798-ban ide jött Erdélyből az akkori első színtársúlat, s e látogatásait 1804-ig ismételte. Ez évben kapott ajándékba a debreczeni színtársúlat gróf Károlyi Józsefnétől egy teljesen fölszerelt jelmeztárt, s ez vetette meg alapját a magyar színészet díszesebb kiállításának. A színészeket a város fizette s az szerződött velük. A számadásokból kitűnik, hogy ritkán volt deficit. A színház ekkor a Fehér-ló vendéglőben volt, majd a szűcsszínnck egy fedél alatti épületében. Egy ideig egy debrcczeni polgár által épített magán- színházban virágzott a színészet. Adtak eredeti színműveket is s a külföldi írók legjobb műveit fordításban. Végre fölépült az új színház a Czegléd-utcza elején s ez 25 év óta Debreczenben a múzsák temploma. A magyar színé- szet fénykorában, 1861-ben az alkotmányos élet fellobbanásával elhatározta Debreczen közönsége egy állandó díszes színház építését, s négy év múlva készen állt a múzsák pompás csarnoka, mely kétszáz ezer forintba került. A színi időszak ősz kezdetétől nyárig tart, mindig kitűnő társaság működése mellett, melynek a város subventiót ád. Most már saját nyugdíj-alapja is van elaggott színészek számára. A magyar dalról és zenéről is említést kell tennünk Debreczennél. Hogy itt mennyire művelték, bizonyítják azok a tanácsi határozatok, a melyek