Page - 316 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Volume 9/2

316 nagy területű város, sok tekintélyes épülettel, melyek közül kiválik a hatalmas református templom, a közbirtokosság által emelt iskola, a régi székház és a takarékpénztár. Szoboszló szintén igen nagy területen fekszik, a náddal benőtt, regényes Kösi folyó két partján, ősrégi halmokkal ékes felséges síkságon, melyre nagy messze kiragyog pompás sugár tornyának tündöklő arany csillaga. E torony közelében megvan még a régi hajdú- várdának egyik bástyája is, hol 1660-ban 300 vitéz lakos vakmerőn szembe szállott az Achmed Szejdi pasa nagy számú seregével, s mind végig vitézül helyt állva, véres viadalban az utolsó emberig hősi halált halt. Szoboszló újabb időben nagyot szépült, úgy hogy a ki 20—30 év óta nem látta, alig ismerne rá. Az előtt girbe-gurba szűk útczáit évről évre tervszerűleg egyenesítik, szélesítik; a régi apró házak pedig egymás után tünedeznek el, s csinos tágas épületeknek adnak helyet. Szép fejlődésnek indult helyek Nánás és Hadház is, feltűnően szép református templomokkal, derék iskolákkal és középületekkel, míg Dorog különösen azért érdemel említést, mert itt van az országban a magyar nyelvű görög-katholikus felekezetnek legnagyobb egyházközsége. A más megyékből ide csatolt községek közül kiválóbbak Fiispök-Ladány, mint fontos vasúti góczpont, termékeny és igen nagy határral; Tetétlen, a Zichy Géza gróf kies fekvésű kastélyával, hol Liszt Ferencz, mint a művész gróf vendége, a róla nevezett „Liszt- pavillonu-ban gyakran oly szívesen időzött, s hol örökbecsű mesterműveinek egy részét szerzette. Említésre méltók még a híres dinnyetermő Sámson, az élelmes Szovát, Nádudvar, a sok méhet tartó Kaba és Balm az- Újváros, mely utóbbi helyen 8.000 magyar mellett 2.000 főnyi német is lakik, kiknek elei a múlt század végén telepíttettek ide Németországból, s most már oly tüzes magyar hazafiak, mintha egytől-egyig magától Attilától származnának, kinek egyébiránt fapalotája némelyek szerint csakugyan a balmaz-újvárosi síkságon fekvő Etellaka nevű pusztán állott volna. Két csinos református templom van Balmaz-Ujvároson, az egyik a magyaroké, a másik a németeké. A megye lakosai nemzetiségre nézve, az épen említett balmaz-új városi németeken kivűl, mindnyájan magyarok és legnagyobbrészt kálvinisták; görög-katholikusok, vagy a mint magukat nevezik: óhitűek, 9 ezren vannak, s legnagyobb részt Dorogon és Böszörményben élnek. Római katholikusok csak a múlt század vége felé kezdtek betelepedni s számuk jelenleg 11.000, zsidók pedig, kik egyébiránt teljesen el vannak magyarosodva, mintegy