Page - 338 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Volume 9/2

338 azt e nagy és költséges mű ellenzői hangoztatják, az kérdéses dolog; annyi azonban bizonyos, hogy nem egészen jogosulatlan azok álláspontja, kik aggódva tekintenek a káros következményekre, melyeket az ily nagy vidékre kiható elpárolgási terület kiszárítása égalji tekintetben okozhat. Az erdőségek kiirtása s a tavak, mocsarak nagy részének lecsapolása következtében, a hajdan gazdag vad- és halállomány nagyon megfogyat- kozott. Nyúl, róka, kevés őz és vaddisznó, különböző vízi madarak járják még a mind szűkebbre szorúló vadászterületet. A szabolcsi híres solo-agarak ideje is lejárt, s ámbár az agarászatot ma is űzik még, de az agártartás nem múlhatatlan kellék többé a nemesi kúriákban. A Nyírség homokja finom kvarezhomok, színe sárgás, a hol pedig korhanynyal vegyült, barnás. A talaj televényrétege általában csekély. Mindazáltal e laza homokföld, mely csupán a laposabb helyeken, s a vizek közelében változik át könnyű vályogtalajjá, általában véve, kivált természet- tani tekintetben, a legszerencsésebb földvegyűlet. S míg a fekete, agyagos alföldi talajokat nagyobb esők után napokig nem lehet mívelni, a vizet gyorsan áteresztő nyírvidéki földeken a legerősebb átázás után is, kevés idő múlva, mindennemű munkálat kifogástalanúl végezhető. Szintúgy a hosszas szárazságok idején is, midőn a fekete agyag az ekét már be sem veszi, a nyírvidéki talajon eléggé jó és könnyű szántás esik. E mellett megvan az a rendkívül becses tulajdonsága, hogy ámbár a víz nagy tömegét hamar átereszti, a nedvesség egy bizonyos részét tartósan megköti. Innen van aztán, hogy a nyírvidéki föld a gazdát soha meg nem csalja, s még a leg- szárazabb években is, midőn a dús fekete agyag a magot sem adja meg, itt mindig van valamilyen termés, s valóban Ínséges év elő nem fordúl. Vegytani tekintetben azonban már sokkal kevésbbé gazdagok ezek a talajok, mint az alföldi síkság fekete agyagjai, nevezetesen nitrogén, foszfor és káli sókban jóval szegényebbek. De e növény tápanyagok mesterségesen pótolhatók levén, a nyírvidéki talaj, tekintve nagyon biztos terméseit, a legbecsesebb termőföldek közé számítható. Főbb terményei a rozs, tengeri, dohány, dinnye, krumpli. Ezeken kivűl megterem mindenféle gabonafajt, laposabb síkjain s az aljföldeken a tiszta- búzát is. Répa, tök, napraforgó, kender, különböző takarmánynövények, káposzta s egyéb zöldségek több helyen szintén bőségben teremnek. A nyíri rozs kitűnő minőségű; dohánya sok és jó; zamatos dinnyéje jövedelmező kiviteli czikk, mely az éjszaki részeken biztos piaezot talál.