Page - 370 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Volume 9/2

370 háton, a Paládok, Kölese és Milota felé fehér guba kell, Máramarosban pedig a kétszer fésűltet szeretik, míg a csinosabb apró fürtű gubát oda viszi, a hol a magyar nemes legények nagyobb számban laknak. Itt van divatja a gubák remekének : az apró fürtű fekete gubának. A gubáról lehet leg- jobban megismerni, melyik vidékről, sokszor melyik faluból való a szatmári, ugocsai és máramarosi ember. De a helyi különbségeket leszámítva, a nők általában fehér gubát viselnek, míg a férfiak inkább a szürkés színű úgy nevezett darugubát hordják. így uralja és szolgálja a szatmári ipar az ország egy tekintélyes területén a népviseletet. Mert csak itt-ott, például Fehér-Gyarmaton és Matolcson viselnek helyben készült szürke gubákat. Ezen folytonos utazgatások, vásárjárások és az első kézből való eladás tarthatja fenn a magyar kisiparos üzletét, és egyszersmind ez teszi szük- ségessé, hogy gazdálkodó is legyen, lovat, szekeret tartson, a melyen a vásárokat járhassa, így lesz belőle kereskedő és gazda. Még így is a kézi kisiparnak egyik-másik ága hanyatlást mutat, különösen 1870 óta. De azért a csizmadia-ipartársulatnak most is van 350 tagja (ide nem számítva a czipészeket, kik, mintegy hatvanan, külön ipartársulatot alkotnak). A timár ipartársulati tagok száma százra megy. Gubás ezelőtt húsz évvel volt 250, míg most alig vannak százan. Ide számítva a különböző iparágakat, a szűcsö- ket. magyar szabókat, váltó szabókat, szűrkalaposokat, selyemkalaposokat és gombkötőket, az iparos elem Szatmár-Németi lakosságának igen tekintélyes alkotó részét teszi most is, a mint képezte ez előtt két századdal is. A négyszögű, jól kikövezett és Deák-tér nevet viselő piacz, kőröskörűi emeletes házaival, hazánk legnagyobb és legszebb piaczainak egyike. Az egész teret gömbölyű-ákácz fasor köríti, és közepén két egymást keresztező fiatal vadgesztenye-sor szeli át. Keleti oldalának közepén áll a két tornyú római katholikus püspöki székesegyház, míg a díszes püspöki palota és a kanonoki lakok a piacz mellett fekvő útezák torkolatában feküsznek. E piacz országos és még inkább szerdai hetivásáraival nagy terü- letnek, Szatmár- és Ugocsamegyének a főpiacza. Ide hordja be messze vidék földmívelő népe termékeit, a magyar búzáját és gabonáját, az oláh leginkább tengerijét, és itt vásárolja be kevés életszükségleteit. A piaezon és mellékútczáin sorban álló szekerek mellett, vagy szekereken ott van az egész Szamosmentének, az Erdöhátnak, az Ugocsának és az Avasságnak, Erdőd, Szinyér-Váralja és Nagy-Bánya vidékének népe, dolmányban, zsinóros huszárkában, lájbiban vagy pusziiban (= pruszli), kurta ingben és széles