Page - 398 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Volume 9/2

398 annyi Testhalom (Zsáka, Henczida, Sáránd és Szalonta határában), Csata- lapos, Csataérhát (Nagy-Rábé), Falusziget (Megyer, Torda), Lakósziget (Henczida), Pusztafalu (Asszonyvására, Szerep), Faluhely (Zsáka), stb. A történelem, ha a nép öntudatába átmegy: a mellett, hogy többé- kevésbbé megőrzi a múlt eseményeit, a közgondolkodásra és érzületre is állandóan irányadó hatást gyakorol, s lépten-nyomon valóságos nemzet- alakító tényezőként jelentkezik. Mikor tehát valamely vidék vázlatos törté- netéről szólunk, elrongyollott, avult okiratok halotti leplébe temetkezett múltja helyett : bizonyára tanúlságosabb pusztán csak él'ó történelmére vetni ügyet, arra a történelemre, mely a nép lelkében élve, hatását mai napiglan érezteti. Az Árpádok korából Szent László királyunk neve ma is széltére forog a bihari nép ajkán. A nagyváradi szentegyházban elhelyezett ravatala, mint már említve volt, búcsújárások czélpontja hosszú időn át. A szomszéd Püspökiben volt a kegyes zarándokok stácziója. S e zarándoklás ismerete adott alkalmat a tudákosoknak arra a szójátékra, hogy a Püspökin túl eső Síter község nevét a S(anctum) Itertől származtassák. Másik ily Árpád-házi emlék a veres barátoké, kiknek klastroma helyét máig mutogatják Szalacson, az érsek-apáti pusztán, Püspökiben, Nagy- Kerekiben a Szent-Péter-ere partján, a dózsai Akavárban, Darvason a Papok hegye mellett, s Fekete-Bátorban a falu végén. Köznépünk veres barátoknak alkalmasint a templáriusokat nevezte vörös köpenyükről, ép úgy, mint a hogy fehér barátoknak hívta a pálosokat talpig fehér rendi ruhájokról, s cseri barátoknak a franciscanusokat fekete (cserni) öltönyükről. Az Anjouk koráig nyúlik vissza Toldi Miklós emlékezete, kinek mythikus alakját a testi erő és ügyesség, a vitézi bátorság és szívbeli derékség tulajdonaival ruházta föl a monda. Országszerte ismeri a népmonda és a közmondás Toldi Miklós, a népmese Királyfia Kis Miklós néven. Itt a „királyfia" annyi, mint katona, miben az olasz középkor azon fölfogása nyil- vánul, hogy a katona és a katonaság (soldato, soldatesca) a király személyes gárdája, a mint még napjainkban is ily értelemben szólal meg a nóta : Ferencz József édes apám, Felesége édes anyám. Toldi Miklós mondájának történelmi alapja van, ő maga történelmi személy. A mondát 1574-ben Ilosvai Selymes Péter foglalta versekbe. Legújabban Szilády Áron mutatta ki, hogy Toldi Miklós a biharmegyei