Page - 438 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Volume 9/2

438 vallású gyermekkel. Csaba város, melyet még a „Hármas Kistükör44, az elemi iskolák régibb földrajzi tankönyve, „legnagyobb falutt-nak nevez, a múlt évtizedben szép színházat építtetett a magyar Thália számára. A szellemi műveltség előhaladását mutatják az újabban alapított múzeu- mok : Szarvason, hol régi pénzek és természetrajzi tárgyak mellett szobrok és képek; Gyulán, hol megyei régiségek és egyéb nevezetességek; Csabán, hol gazdasági és ipari czikkek vannak összegyűjtve és csinosan összeállítva. A művészetek közül hajdan az ötvösség virágzott Gyulán, újabban a festészetnek oly jeles képviselői derítettek fényt a megyére, minő Orlay Soma és Haan Antal, és minő Jankó János, és bizonyos tekintetben Munkácsy Mihály is, aki ha nem Békésmegyének a fia is, de itt nevekedvén, itt kezdte dicsőséges pályáját. Építészeink közül Czigler Antalt és Viktort, zenészeink nagy sorából Erkel Ferenczet említjük, mint olyanokat, a kikre a békés- megyei ember méltó büszkeséggel tekinthet. A nép házi ipara, rendes házi foglalkozása az élet szükségletei és fokozottabb követelései szerint változik. Legfőbb hatást gyakorol reá a vidék földrajzi fekvése és természeti állapota; továbbá a nép általános gondolkodásmódja, mely észrevétlenül változik, de biztosan mutatja a nép műveltségi fokát. A gyékény- és kosárkészítést leginkább a Sárréten és a Körösök mentén, a fonást és szövést pedig a legtöbb községben, különösen Csabán és Szarvason űzik. Békésmegye népének zöme azonban földmíveléssel foglalkozik. Föld- birtok és az ezen nevelt jószág képezi legbecsesebb vagyonát. Leginkább termeszti a búzát, árpát és kukoriczát; és mivel a kukoricza után rendesen jól sikerűi a búzatermés, ez pótolja többnyire az ugart. A nagyobb birto- kosok nagy szerencsével termesztik a repczét és a dohányt is; de a kis birtokos még mindig a régi gazdasági rendszert követi. Vetett takarmányok közül csak a luczerna- és bükkönyös zabvetések pótolják a természetes kaszálókat. Az időjárás nagyon változékony, a hideg teleket a legforróbb nyár, a hideg napokat rekkenő hőség szokta követni, s a szelek járásához képest az esőzés igen szabálytalan, úgy hogy a népnek szinte hitévé vált, hogy a gazdaságnál nem a munka, hanem az időjárás határoz. De a szükség, ez a nagy mester, újabban sok olyan dologra tanította meg a gazdát, a miről az előtt hallani sem akart. A trágya és gazdasági gépek hasznát kezdi megbecsülni és alkalmazni. Az állat-, különösen a lótenyésztésen kivűl, a gyümölcstermesztés is virágzásnak indúlt. Minden tanya mellett egy-egy