Page - 466 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Volume 9/2

466 Csongrád régiségtáraiban, valamint a csanádmegyei történelmi és régészeti társúlatnak a makói megyeházban levő régiségtárában. A mi e két megye történelmét illeti, e területeket a népvándorlás vége felé szlávok és más kisebb népek szállották meg; de ezek a magyarság által kiszoríttattak, vagy a hódítók közé olvadtak. IV. Béla idejében a tatárok elől menekülő Kuthen kunjai telepedtek itt meg. A török háborúk idejében borzasztó sorsa volt e megyék szerencsétlen lakosainak. A magyar király, az erdélyi fejedelem, a török egyenlően adóztatta őket, s még e mellett sem voltak soha biztonságban. Hol egyik, hol másik ellenség száguldozta be a kizsarolt vidéket, ölve, rombolva, gyújtogatva, a minek emlékét most is hirdeti a számtalan puszta, hajdan mindannyi népes, virágzó község. De el is pusztúlt a nép annyira, hogy néhány csoda módra megmaradt, vagy jobban mondva, hamvaiból föltámadt községet kivéve, a múlt századig majdnem egészen lakatlan volt az egész nagy terület. A török kiűzetése után kezdettek újabb települők beszállingózni, még pedig Csongrádba magyarok, Csanádba pedig a most is többségben levő s vezér- elemet tevő magyarságon kivíil szerbek, oláhok, tótok és csekély számú német is. — Vallásra nézve a lakosság zöme római katholikus és refor- mátus; vannak aztán még görög-keletiek, görög-katholikusok, ágostai evangélikusok, unitáriusok és zsidók. Unitárius egyház-község csak Hód- Mező-Vásárhelyen van. Van még ez országrészben az említetteken kivíil egy kevéssé ismert, de igen érdekes felekezet is : a nazarénusok, vagy a mint magukat nevezik, „hívők", „igaz keresztények44 felekezete. E sajátságos rajongók Csongrád- és Csanádmegye legtöbb községében laknak szórványosan, itt-ott meglehetős népes egyházközséget képezve. E felekezetet Fröhlich Sámuel Henrik lcutwyli protestáns lelkész alapította Svájczban, ki az 1830-as évek végén kezdte meg a nazarénus tanok hirdetését. Svájcz-és Elzászban, Baden- és Württem- bergben csakhamar elterjedt az új szekta, melynek tanait néhány fanatikus „apostol" Magyarország különböző vidékcin is elterjesztette. Alapdogmájuk körülbelül azonos az anabaptistákéval, t. i. a felnőttek keresztelését illetőleg; továbbá hogy az ember hit- és cselekedetek, de főképen hit által igazúl meg, melynek szülője a Szent-Lélek. „Igaz hívő" csak a „szent gyülekezet" tagja lehet, a ki nemcsak ismeri az Isten igéjét, hanem a szerint él is. A nazarénusok a papi rend jogosúltságát nem ismerik cl, a mennyiben az egyetemes papság elve alapján állanak, s a kit vallásos összejöveteleik