Page - 508 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Volume 9/2

508 A régi Temesvár egészen magában foglalta a jelenlegi erődítéseket. A régi vár délkeleti bástyáinak szögletes alaprajzát pontosan mutatják a III. Károly által 1719-ben kezdett s 1729-bcn befejezett „erdélyi kaszárnya" épülctvonalai, melyek egészen az ősi bástyafalak alapépítménye fölé emeltettek, miután a régi vár falait lehordták és Mercy Claudius Ferencz gróf és tartományfőnök 1723-ban április 25-én a jelenlegi várnak alapkövét letétette. A csillag-alakú régi várnak, mely egyik sarkán donjonnal, az úgy nevezett „Balázs-torony "-nyal, máskép „vízi torony "-nyal volt ellátva, négy kapuja volt: a „belgrádi", a „forforosi" (az osztrákok által „Eugens Thor"-nak nevezve, mert a savoyai herczeg ezen tartá bevonú- lását), a „mortorosi" (mely később „aradi" nevet kapott), és a „praykói", máskép „lugosi". E várkapuk közül a mostani vár építése alkalmával az „aradi" és „belgrádi" nyomtalanúl eltűnt, míg a „lugosi" helyébe kissé küljebb a mostani „erdélyi", az „aradi" helyébe a „bécsi" kapu nyittatott meg. Egyedül az „Eugen-kapu" hagyatott sértetlenül a nagy hős emlékére. 1755-ben a téres kapucsarnok az egyesűit német-spanyol zsidó községnek engedtetett át használatra más templom hiányában, míg 1760-ban cl nem készült a spanyol zsidók mostani zsinagógája. 1777-ben házépítésre enged- tetett át a kapu-rom melletti telek, mely ház még ma is az „Eugen"-, vagyis a régi „forforosi kapu" képét viseli czímerében. 1817-ben végkép lebontatott a régi Temesvár ez utolsó maradványa, s tégláiból házat építettek. A várban a vidékbeli nemesség lakházai, a katonaság laktanyái, iparosok és kereskedők árúcsarnokai, eleségtárak, néhány szerzetesház és templom állottak, szűk, görbe útczákkal két nagyobb tér köré csoportosítva. Itt volt Temesvárnak Szent Györgyről nevezett római katholikus plébániai ősi temploma, melyben 1323-ban István választott egri püspököt Benedek csanádi püspök, Miklós győri és János váradi püspökök jelenlétében, nagy ünnepélyességgel fölszentelé. A török hódoltság korában mecsetté változott át e régi magyar templom. Temesvár visszafoglalása után III. Károly király a Jézus-társaságnak engedte azt át a mellette elterülő telekkel, melyen később a jezsuiták misszió-háza és temploma, a mostani csanádi seminarium és annak temploma épült, s a székesegyház fölépítéséig püspöki dómnak is használtatott. A várban talált valamennyi templomot a törökök, kik építeni nem szerettek, saját szertartási czéljaikra alakították át: A vár körűi terűit el a régi Temesvár, mely három városrészből állott: a „Nagy-Palánk", „Kis-Palánk" és a „Kastély-erőd" nevű városrészekből.