Page - 536 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Volume 9/2

536 Pancsova szabályosan épített csínos város. Van két szép tere : a Ferencz- József-tér és az Erzsébet-tér. Középületei közül említésre méltók : a díszes két tornyú régibb nagy szerb templom, az újabb szerb templom, a tekin- télyes városháza, az állami gymnasium új, díszes épülete és a városi kórház. Van állami főgymnasiuma, polgári iskolája, állami és szerb felső leány- iskolája, két hírlapja és számos közhasznú egyesülete. A magyarságnak három egyesülete van : a magyar nyelvterjesztő-egyesűlet, a társaskör és a dalkör. A vállalatok közt említésre méltók : a két pénzintézet, négy nyomda, három gőzmalom, a Bachmann-féle téglagyár, az állami selyemfonó-gyár. Végűi fontos itt a külföldről érkező állatok és termények megvizsgálására hívatott belépő állomási felügyelőség és fővámhivatal. Ipara és kereskedelme élénk. Búza- és kukoricza-piacza első rendű. Pancsovától keletre 6 kilométer távolságra fekszik szép erdőtől kör- nyezve Vojlovicza nevű szerb zárda, melyet 1383. évben alapított Lazarevics István szerb despota. A törökök háromszor elpusztították s ugyanannyiszor épült újra, utoljára 1716-ban. A zárdának szép temploma, kertje, tetemes földbirtoka s jeles gazdasága van. Most e zárdában egy iguman (főnök) és négy szerzetes lakik. A zárdát környező erdő kedvelt kirándúló helye a pancsovaiaknak. Pancsova közelében vannak a legutóbb betelepített bukovinai székelyek lakhelyei, a közönségesen, bár helytelenül, úgy nevezett csángó-telepek: Hertelendyfalva, Sándoregyháza és Székely-Keve. Az első csak egy negyed- órányira van Pancsovától; odább, két órányi távolra van Sándoregyháza, melyet Bonnaz Sándor volt csanádi püspökről neveztek el, mivel templo- mának építésére 20.000 forintot adományozott. Legtávolabb, Kubin szom- szédságában, a régi Keve vár romjai alatt, melynek lakosai már Zsigmond király idejében költözködtek innen a Csepelszigetre, fekszik Székely-Keve, mely e telepek között a legnépesebb, 2.500 lakosú, bár együtt a másik két telep lakosainak száma is fölülmúlja a kétezeret. Az Al-Dunának ezt a partvidékét, melyen régebben, különösen a tavaszi áradások alkalmával a Temes, Duna, Bèga és Tisza árjai egyesültek egymással s beláthatatlan távolságra mindent elborítottak, csak nagy fárad- sággal s csak részben sikerűit a kultura számára meghódítani. Még a jelen század közepén is 154.790 hold földterület volt itt, melyet „aldunai réti földeku néven ismertek, és a mely használhatatlansága miatt teljesen elhagyatva hevert. 1865 óta különböző kísérleteket tettek, hogy töltések emelése által