Page - 552 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Volume 9/2

552 Csak itt-ott találni még aggastyánokat, kik a szüleiktől elsajátított anya- nyelvnek valami csekély emlékét máig megőrizték. Látni való, hogy 1763-tól 1776-ig roppant mennyiségben szállta meg az idegen, de főkép a német elem Magyarország ama részeit, melyek jelenleg Bács, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyék területét képezik. Egy hivatalos kimutatás szerint csak az 1768— 1771-diki három évben nem kevesebb, mint 16.889 külföldi gyar- matos vándorolt be a Temesi Tartományba, 2.000-nél több pedig Bácsmegyébe ; kezdettől fogva idáig összesen kö- rülbelül 30.000 lélek. E számok azonban bizo- nyára nagyon alacsonyan vétettek. Mutatja ezt a gyarmatosokra fordított költség mennyisége. — Ugyanis 1763— 1773-ig két millió forint adatott ki külföldi gyarmatosok- nak úti és egyéb költsé- gekre. Ennyi pénzt az Délmagyarországi német asszony. akkori idők értékfor- galmai szerint roppant összegnek kell mondanunk. Egy-egy forintjával és krajczáronként kiadva, bizonyára sokkal nagyobb számú bevándorló nép közt osztották szét, mint a mennyiről az említett hivatalos kimutatás tanúskodik. A kincstárnak a nagymértékű telepítések folytán történt megterhel- tetésén a gyarmatosítás megszorításával akart Mária Terézia könnyíteni. 1771. évi ápril 13-án mindenfelé közhírré tétetett a császári rendelet, hogy ezentúl csak olyanok vándorolhatnak be Magyarország déli vidékeire, kik a saját költségükön útazhatnak és a megkívántató gazdasági fölszerelést