Page - 558 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Volume 9/2

558 A délmagyarországi német általában véve nagyon gyakorlati, házias, számító ember. Szorgalmas, ügyes, jó gazda s majdnem a fösvénységig takarékos. Fóeszménye a jó mód, sok pénz és a mennél nagyobb birtok. Ezért ritkán elégszik meg a saját földjeivel, hanem elmegy bérelni a szom- szédba is. Földjeit mintaszerűen kezeli s rendszerint gazdag aratásnak örvend. A munka fölosztásában nincs semmi válogatás. Vígan, fütyörészve, dalolva dolgoznak s roppant munkát végeznek. A nő csak úgy adogatja föl a szekérre a nehéz kévéket s csak úgy vontatja a faluba a megrakott szekereket, és általában úgy hozzányúl minden mezei munkához, mint a férfiak. Csak a kaszát nem veszi kezébe. Behordáskor embernek, lónak világos éjszakákon sincs nyugodalma. Éjjel-nappal szakadatlanúl foly a verejtékes munka, s talpon kell lennie mindenkinek. Behordás után nyomban végzik a csépelést benn a faluban, a ház és kert között lévő tiszta udvarszérűn. A hol nem gazdasági gépekkel dolgoznak, mi ma már nagy ritkaság a németeknél is, ott lovakkal nyomtatják el a gabonát. Rövid pár hét alatt learatják, betakarítják, kicsépelik nagy mennyiségű földjeik egész termését. A termést közönségesen három részletben adják el : betakarítás után, télen és húsvét táján. így a magasabb gabonaárak mindenikét elérik. A mennyi a házi szükségletre lisztnek marad, azt maguk őrlik meg a községbeli száraz- malmokban, minők minden falu végén párosával találtatnak. A földmívelésen kivűl leginkább lótenyésztést szeret űzni a német gazda. Szép, drága lovakra sokat tart. Istállójában csak nemes vérű délczeg állatokat találhatni. Némely telkes gazdának 18—20 darab lova is szokott lenni. Szarvasmarhát azonban nem igen tenyésztenek, s ritka német végzi a mezei munkáját ökrökkel. A szarvasmarhából egyedül a tehenet szeretik, ebből is a javát. Sertést csak annyit tartanak, a mennyinek meghizlalása a házi szükségletet kielégíti. Birkát keveset, kecskét épen nem tartanak; de annál több a szárnyas jószáguk, mely a háziasszony felügyelete alatt áll. A szőlőmívelést nagy gonddal gyakorolják. Borát minden német gazda a tulajdon szőlejében termeszti, melyet jobbára háznépe fogyaszt el. Eladni nem igen szeretnek belőle. Azon kivűl a pálinka sem hiányzik a sváb gazda pinczéjéből. Ezt ő maga főzi rozsból vagy törkölyből. Reggelenként egy-egy korty pálinkát, délben és este bort isznak. A házi gazdaságban jelentékeny tényező a dúsan megrakott éléstár. Liszt, zsiradék, füstölt hús és kolbász, tej, tejfel, túró, sajt és vaj, mindenféle befőttek és czukros csemegék, zöldség, gyümölcs, eczetbe rakott uborka,