Page - 558 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Volume 9/2
Image of the Page - 558 -
Text of the Page - 558 -
558
A délmagyarországi német általában véve nagyon gyakorlati, házias,
számító ember. Szorgalmas, ügyes, jó gazda s majdnem a fösvénységig
takarékos. Fóeszménye a jó mód, sok pénz és a mennél nagyobb birtok.
Ezért ritkán elégszik meg a saját földjeivel, hanem elmegy bérelni a szom-
szédba is. Földjeit mintaszerűen kezeli s rendszerint gazdag aratásnak örvend.
A munka fölosztásában nincs semmi válogatás. Vígan, fütyörészve,
dalolva dolgoznak s roppant munkát végeznek. A nő csak úgy adogatja
föl a szekérre a nehéz kévéket s csak úgy vontatja a faluba a megrakott
szekereket, és általában úgy hozzányúl minden mezei munkához, mint a
férfiak. Csak a kaszát nem veszi kezébe. Behordáskor embernek, lónak
világos éjszakákon sincs nyugodalma. Éjjel-nappal szakadatlanúl foly a
verejtékes munka, s talpon kell lennie mindenkinek. Behordás után nyomban
végzik a csépelést benn a faluban, a ház és kert között lévő tiszta udvarszérűn.
A hol nem gazdasági gépekkel dolgoznak, mi ma már nagy ritkaság a
németeknél is, ott lovakkal nyomtatják el a gabonát. Rövid pár hét alatt
learatják, betakarítják, kicsépelik nagy mennyiségű földjeik egész termését.
A termést közönségesen három részletben adják el : betakarítás után, télen
és húsvét táján. így a magasabb gabonaárak mindenikét elérik. A mennyi
a házi szükségletre lisztnek marad, azt maguk őrlik meg a községbeli száraz-
malmokban, minők minden falu végén párosával találtatnak.
A földmívelésen kivűl leginkább lótenyésztést szeret űzni a német
gazda. Szép, drága lovakra sokat tart. Istállójában csak nemes vérű délczeg
állatokat találhatni. Némely telkes gazdának 18—20 darab lova is szokott
lenni. Szarvasmarhát azonban nem igen tenyésztenek, s ritka német végzi
a mezei munkáját ökrökkel. A szarvasmarhából egyedül a tehenet szeretik,
ebből is a javát. Sertést csak annyit tartanak, a mennyinek meghizlalása
a házi szükségletet kielégíti. Birkát keveset, kecskét épen nem tartanak;
de annál több a szárnyas jószáguk, mely a háziasszony felügyelete alatt áll.
A szőlőmívelést nagy gonddal gyakorolják. Borát minden német gazda
a tulajdon szőlejében termeszti, melyet jobbára háznépe fogyaszt el. Eladni
nem igen szeretnek belőle. Azon kivűl a pálinka sem hiányzik a sváb gazda
pinczéjéből. Ezt ő maga főzi rozsból vagy törkölyből. Reggelenként egy-egy
korty pálinkát, délben és este bort isznak.
A házi gazdaságban jelentékeny tényező a dúsan megrakott éléstár.
Liszt, zsiradék, füstölt hús és kolbász, tej, tejfel, túró, sajt és vaj, mindenféle
befőttek és czukros csemegék, zöldség, gyümölcs, eczetbe rakott uborka,
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország II (2), Volume 9/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország II (2)
- Volume
- 9/2
- Author
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1891
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.27 x 21.86 cm
- Pages
- 390
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch