Page - 586 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Volume 9/2

586 mind ez időből maradt ott a nagy útczákon. A különböző ágakban dolgozó mesterek száma 1840 körűi jóval meghaladta az ezeret, ezenfelül százakra ment a fuvarosok és hajóvontatók száma. Az a 15 ezernyi lakosság, mennyit a város ezidőtájt számlált, tisztán városi elemből alakúit, melynek műveltsége a társadalmi alkotásokban is korán nyilatkozott. 1790-ben alapították a kórházat, 1802-ben a polgár- őrséget, 1822-ben az első olvasó-kört, 1837-ben a nő-egyletet; 1815-ben épült a gymnasium, 1826-ban az első kaszárnya, 1835-ben a lövőház, mely intézetek és épületek máig is mind fönnállanak. Ez a polgárság, bár nyelvre s vallásra nézve különbözött, a sors és munka közösségében egyesítve, érzelemben mindinkább magyarrá vált; Szorgalmával és józan takarékosságával pedig szép vagyont és általános jóllétet szerzett, melyet a társasélet polgárias vidámsága fűszerezett s vallásos buzgóság zománczozott be. Ezt a jóllétet csaknem tönkre tette az a csapás, melyre most is borza- dozva gondolnak vissza, a kik megérték. 1840 május 1-én délután a dühöngő orkán közepett tűz ütött ki, s néhány óra alatt mintegy kétezer épületet és tömérdek fölhalmozott árút hamvasztott el, közel öt millió forintnyi kárt okozva a lakosságnak. Országos részvét által segítve, csakhamar ismét fölépült a város szebben, mint volt, a régi jóllét is visszatért, a keres- kedelem és ipar forgalma még növekedett egészen a 60-as évekig. Ekkor a város, 730 ezer forint váltságdíjjal, fölszabadította magát a földesúri terhektől; de csak még nagyobbat vett magára, melyhez aztán egyéb bajok is járúltak. Legérezhetőbb következményű lett az, hogy mind az alföldi, mind a budapest-zimonyi vasút elkerülte a várost. De, jóllehet volt már virágzóbb korszaka a városnak, korántsem lehet mondanunk, hogy elvirágzott; sőt évről-évre fejlődik. Külsőleg általában oly kellemes arczúlatú Baja, mint kevés vidéki város. Középpontja most is, mint régen, a városház négyszögű tere, melynek magaslatáról szép kilátás nyílik a Pandúrsziget, meg a Dunán-túl erdeire. A mai városház a Grassalkovichok palotája volt, melyet az egykori török váracs romjain építettek. A Grassal- kovichok vetették meg alapját a közelben nyíló Szent-Antal-útczának is, mely árnyas fáival és csínos magánházaival ma a város legszebb útezája. A városház mögött van a Ferencziek régi kolostora, melyhez sok érdekes emlék fűződik. Falai közt a múlt században többször tartott a megye tiszt- újító és beiktató gyűléseket; a ház tagjai pedig tanítói, lelkipásztorai voltak