Page - 612 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Volume 9/2

612 készülő Jellasich seregét a várbeli honvédség oly heves ágyútűzzel zavarta ki a városból, hogy ez néhány ház és egy templom kivételével egészen romba dőlt. Felséges uralkodónk kegye s a kincstári segély folytán csak- hamar újra fölépült ; jelen fölvirágzását azonban az. alkotmányos időszak helyreálltával az utóbbi két évtizedben nyerte, midőn törvényszéket, járásbíróságot, adóhivatalt, majd királyi katholikus főgymnasiumot, állami fiú- (s vele kapcsolatos kereskedelmi) és leánypolgáriskolát kapott, s ide tették át a kerületi szolgabíróságot is; 1883-ban megnyílt a budapest-zimonyi vasút, mely a fontos keleti útvonalba ejté, 1890-ben pedig az államvasútak forgalmát közvetítő újvidék-vukovári hajóközlekedés. Mindezek folytán ma Újvidék mind külső képére, mind társadalmi élete és kereskedelme élénk- ségére nézve nemcsak a Bácskának, hanem az egész délvidéknek egyik legkiválóbb városa, s központi jellege, fontossága még növekedni fog, ha az Al-Duna szabályozásával följárnak a nagy hajók s kiépülnek a tervezett helyiérdekű szárnyvonalak. Fekvése hasonlít Budapestéhez. Újvidék a síkon terűi cl, átellenben egy hegyfokon Pétervárad erőssége van, melylyel hajó- és vasúti híd köti össze, túl rajta — már a Szerémségben — a Dunára hajló kellemes domb- soron az újvidékiek szőlei és nyaralói, tovább a kies fekvésű Kamenicza község, e mögött a Fruska Gora hegység erdős magaslatai látszanak. Csínos a város is. Főbb útezáin csupa egy- és kétemeletes, az oldal- utczákban szebbnél-szebb magánházak emelkednek. Különösen kiválnak a takarékpénztár, a törvényszék, a gör. kel. püspökség, a kath. gymnasium, a kórház és a lövőegyesűlet palotaszerű házai s az új kaszárnya épület- csoportjai. A tágasabb útezákat fasorok s valamennyit koczkaköves gyalog- járók szegélyezik. Az újabb évtizedek alkotása a szép sétatér is a hajóhidat övező Dunaparti sánezok körűi, valamint a hajóállomás mellett fekvő s 500 munkást foglalkoztató selyemgyár és a gázgyár; itt van továbbá a Ferencz-József-csatorna torkolata, s ennek túlsó partján a közvágóhíd. Az az élénk sürgés-forgás, mely a Duna-parton és hídon, az a temérdek nép és kosárerdő, mi a város piaczán naponként, főkép pedig vasárnap látható, s az a hangzavar, mely itt négy-ötféle nyelv összevegyűléséből ered, legjobban jellemzi a város népét és foglalkozása irányát. A piaczi forgalom legnagyobb a gyümölcs- és zöldségfélében, melyet a környékről és a Szerémségből hordanak ide, s innét viszik aztán vasúton és hajón lefelé Belgrádig, Pancsováig, s föl Budapestig, Bécsig, sőt tovább is. Kora tavasztól