Page - 614 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Volume 9/2

614 késő őszig naponként százával hordják a becsomagolt kosarakat, zsákokat. A különféle kereskedők és önálló iparosok száma mintegy másfélezer; különös iparág itt a bocskor- és papucskészítés, s legvirágzóbb a malom- és szeszipar. Innét kel útra a szerémségi Beocsin czementje is. Az összes elszállított árú (csak vasúton és hajón) több mint félmillió métermázsára rúg. Az idegenek sűrű forgalmáról tanúskodik, hogy a kisebb-nagyobb vendéglők, korcsmák és kávéházak száma meghaladja a kétszázat. Van továbbá a városnak három önálló pénzintézete, jól szervezett rendőrsége és bejelentő- hivatala. A nagy személyforgalom, melyet a két város sok katonasága is növel, s az üzleti élénkség a főbb útczáknak egész nagyvárosi képet ad, pedig Újvidéknek nincs egészen 25 ezer lakosa sem. Ezek közt nemzetiségre nézve aránylag többségben vannak a görög keleti vallású szerbek (8 ezeren felül); vallásra nézve valamivel több a háromféle katholikusok száma, de nemzeti- ségileg megoszlanak : magyarok és németek külön-külön 6—7 ezeren vannak, a többiek kevesebb számmal. Egyik nevezetessége Újvidéknek, hogy az unitáriust kivéve, minden bevett vallásfelekezetnek van itt temploma, a kápolnákkal együtt összesen tizennégy. A városnak 27.688 holdnyi, s egész O-Kér és Temerin alá felnyúló határában a földbirtok, valamint a városban a kereskedelem nagyobb részt a szerbek kezében van ; a németség a keres- kedelmen felül főkép iparűző elemet szolgáltat ; a többi nemzetiségek szegé- nyebbek, s gazdálkodáson kivűl leginkább napszámból, fuvarozásból élnek. A vezérszerepet a társadalmi életben is sokáig a szerbek és németek vitték, csakhogy nem együttesen, hanem különválva. A németek különböző egyesületeikben csak egymás támogatására s a társas élet ápolására szorít- koztak; a szerbek azonban időnként nagy alapítványokat hagytak irodalmi és közművelődési czélokra is. így létesült 1818-ban a mind máig virágzó főgymnasium, újabban pedig a polgári leány- s egyéb iskolák; így alakúit 1861-ben a szerb nemzeti színház, melyben télen át jól képzett társaság működik; 1864 óta itt székel az 1826-ban alapított „Matica szrbszka" nevű irodalmi egyesület. Mindezzel Újvidéket, mely a bácsi szerb püspökségnek is székhelye, a magyarországi szerbeknek valósággal szellemi góczpontjává tették. A „Matica"-nak 10 ezer kötetnyi könyvtárán kivűl van egy előkelő színvonalon álló folyóirata, az egyesület alapítása óta fennálló „Letopisz"; ez s egyéb kiadványai ápolják a tudományos és költői irodalmat. Ezenfelül szerkesztenek a városban szerb nyelven négy politikai hírlapot és három