Page - 617 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Volume 9/2

(mert Bács érseki birtok volt) írja, hogy az eretnek szerb király kedvet ne kapjon e délvidék megtámadására. Nyolcz tornya közül legjobban kiemel- kedett a hatemeletes öreg torony, mely a franczia donjonok módjára épült. Földszint nem volt bejárata, hanem a körfalról lehetett csak a negyedik emeletre jutni, s így a várparancsnok teljesen elszigetelhette magát benne úgy az őrség, mint az ellenség elől. Volt még a várnak egy nagy lovag- terme s díszes kápolnája is; kivűl magas fal s a várossal együtt sáncz és a Mosztonga vize övezte, melyet Várady Péter érsek a XV. század végén úgy szabályoztatott, hogy a vár alatt a Duna vizét ihatták s halait foghatták. Utóda, Tomori érsek, magát a várat újíttatta meg; mert e tájon várták a török támadását. 1518-ban és 1519-ben itt tartották a fegyveres ország- gyűléseket is, hogy onnét esetleg azonnal háborúba induljanak. De, midőn a mohácsi csatából visszatérő török sereg megtámadta, csak egy napig volt képes ellenállni, a falai közé menekültek mind kardélre vagy rabszíjra kerültek. Azok sem jártak különben, kik a szomszéd Plávna mellett, a Duna mocsarai közt kerestek menedéket, bár a kétségbeesett nép oly vitézül védte magát, hogy a török sereg itt némelyek szerint több embert vesztett, mint Mohácsnál. A hajdani Bács városából csak egyetlen ép emlék maradt meg : az Árpádok korában épült s akkor tcmplarius, most Ferencz-rendi templom, és a múlt században újra épített kolostor. A régiségkutatóknak azonban sikerűit a temetőben fölfedezniök a régi s nagy díszű székesegyház nyomait, a bukini országúton pedig a hajdani őrtorony romjait, melyek közelében Szent Antal kápolnája van. Ezt a néphit szerint Demer pasa építtette annak emlékére, hogy fia szeméről egy szerzetes eltávolította a hályogot. Lejcbb nevezetes történeti emlékek még egy hajdani pr/postságnnV a romjai, melyek közt föltűnően nagy mennyiségű valódi római téglákat (latercs bipedales) lehet találni, kétségtelen bizonyítékáúl annak, hogy itt hajdan római őrhely volt. Most Bácsban négy ezer vegyes nemzetiségű katholikus, a közel fekvő Bács-Újfaluban pedig három ezer, felerészben evang. vallású tót lakik. Mindkettő a kalocsai érsek birtoka. Bács irányában a Duna mocsarai között fekszik Bogyán, kis sokácz község; határában van egy régi görög keleti kolostor, melyet a szerb hagyományok szerint még Mátyás király idejében alapítottak. Beljebb közel egymáshoz feküsznek : Karavukova, Hódságh, Filippova s más községek. Legnevezetesebb köztük a római sánezok mellett Mária Terézia korában M. 78