Page - 628 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Volume 9/2

628 telni a templomba viszik, a koma vagy komaasszony előbb háromszor a ház küszöbe fölött meg szokta himbálni. A keresztelés után a koma a házhoz megy s ott az úgy nevezett keresztelési pénzt (korozsma) átadja, mely egészen a gyermekágyas asszony tulajdona, ki azon leginkább ingre való vásznat szokott venni gyermekének. A tehetősebbek gyermekök keresztelője alkalmával közelebbi roko- naikat, jó barátaikat is meg szokták vendégelni; ezek ismét viszonzásúl keresztelő ajándékot, pénzt adnak a gyermeknek. Fölösleges említeni, hogy a lakoma poharazás, tréfák, dévajkodások, kaczagás közt vígan, sokszor estig eltart. Minden vendégnek minden ételből kell valamit ennie, hogy a gyermek, ha majdan fölserdűl, ételben-italban finnyás és válogatós ne legyen. A családapa, különösen ha a gyermek fiú, a pazarlásig bőkezű, kínálásban fáradhatatlan. Csodálható-e tehát, hogy a lakomázok végre nekihevűlnek s többnyire dalolás közt, a vagyonosabbaknál néha dudaszó mellett (a böjti heteket kivéve, mert szilvájuk lehullana) tánczra kelnek, hogy nagyra nőjön a kender. Ily alkalomra a legszegényebb is legalább egy akó bort szerez be. A vendégek kedvükre kimulatván magukat, az anyára és gyer- mekére, az atyára és az egész házra pazarúl szórt áldáskivánatok közt dalolva szétoszlanak. A keresztkoma távozik el utoljára. Mikor a gyermeket először fürösztik, a fürdőbe néhány pénzdarabot vetnek, hogy utóbb ne legyen pénzben fogyatkozása. Tollat is vetnek a fürdőbe, hogy majd jól tanúljon. A gyermek kezére és nyakára szalagot kötnek, a melybe sót vagy hagymát tekernek, hogy a gonosz szem ne lehessen ártalmára, s ha többen megbámúlják a gyermeket, a ház legöregebb asszonya azonnal parázsszenet ólt, hogy minden gonosztól és bajtól megóvja. A betegágyas anya lepedőkkel körűlfüggönyözött ágyban fekszik; ki ritkán., akkor is óvakodva megy. Leginkább őrizkedik idegen férfiak szemeitől, melyek, közhiedelem szerint, megverhetnék, s mind magát, mind gyermekét mindenféle veszélylyel környezettnek hiszi mindaddig, míg avatásra nem megy. Avatás után az ágy körűi függött lepedőket leveszik, jeléül, hogy a rosz szellem nem gyakorolhat már hatalmat a gyermekágyas fölött s így szabadon, félelem nélkül járhat-kelhet. Leányvásár (jabuka, veridba). Némely helyeken évenként, egy vasár- napon, még pedig az úgy nevezett szent rózsafüzér-ünnepén, valóságos vásárt csap az e czélból összejött legények és leányok csoportja, kiknek, mivel a szállásokon szétszórva élnek, egyébkor nem igen van alkalmuk