Page - 637 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Volume 9/2

G37 A násznép igen csíntalan, úgy, hogy példabeszéddé lett: „Szemér- metlen, mint egy szerb lakodalom". Agyonverik a tyúkokat, malaczokat, pulykákat, ludakat, kacsákat, széttörik a fazekakat, ellopják a kanalakat s mindazt, a mit könnyen eldughatnak. Ha a kúm megengedi, szétrombolják a kályhát; néhol, mint Bácskában is, fölteszik a kocsit a ház födelére, töltenek másnak bort és isznak maguk, kurjongatnak, zajongnak s több efféle. Éjfél körűi előáll a kúm, a menyasszonyt kolo-tánczba viszi s úgy intézi a dolgot, hogy őt táncz közben a szobából ügyesen kiszöktesse a vőlegénynyel együtt. Ez megtörténvén, az új párt észrevétlenül a háló- szobába vezeti, de a násznép tovább mulat reggelig. A menyecske másnap reggel vizet és törülközőt vesz elő és sorban minden vendégnek vizet tölt; egy tálban vagy medenczébcn (kárlicza) megmosdanak a vendégek s pénzt vetnek a tálba. Ezt a pénzt polivacsind-nak (mosdópénz) nevezik. Ekkor hozzák dudaszóval a kraváj-1 is, mit egész ünnepélyességgel adnak át a menyasszonynak. Ez pedig nem egyéb, mint a kúm, sztári szvat, dever és csaus által küldött s különféle süteményekre rakott holmi, mint selyemkendők, czipők, kötények, pénz, stb. Végre következik a párnatáncz, melynél a násznép körbe áll, s a csaus egy párnát kezébe véve, azt, míg a kör körűltánczolja, valamelyik leány elébe leteszi, ki gyorsan reá térdel, ha a csaus a párnát hirtelen el nem kapja. Ha a lány ügyesen térdel a vánkosra, a körben levőtől csókot kap s helyébe bemegy a körbe. E párnatánezot a csaus sokszor azzal fejezi be, hogy a vánkost felvágja s a tollat a körűlállókra szórja. A szerb lakodalom eltart egész hétig is. Már két nappal az előtt, hogy a menyasszonyért mennek, elkezdenek inni és ez így tart a kúm eltávoztáig. A szerb család, akárhány tagból álljon is, ritkán válik el egymástól. Az apa, nagyapa és unokái mind együtt maradnak; a leányokat elviszik férjhez, de a fiúk haza házasodnak. Csak oly családnál veszik a vőt a házhoz, hol egyetlen gyermek a leány. A fiatal menyecskék, házasságuk első évében, minden ünnepélyes alkalommal művirágokból készült nagy fejdíszt (ubradács) hordanak, mely majd még egyszer akkora, mint a fejük; nyakukon függ a sok ezüst- és aranypénz, mit nászajándékúl kaptak. Az ilyen fiatal menyecske, ha útjában találkozik valami öreg emberrel a rokonságból, annak kezeit, ha fiatallal, annak szemeit, száját és orczáját megcsókolja.