Page - 54 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Volume 10

54 mészövtől. E dombok közül a legelői állók egyikén terjeszkedik festői elrendezésben Trieszt legnagyobb része. A legközelebbi, valamivel rövidebb magaslaton, közel annak végéhez áll Servola falucska. Távolabb délre, Muggia festői kikötője mögött az isztriai part hasonló alakzatú kiszögellései következnek, ú. m. a Punta Sottile és a Punta Grossa,, ettől dél-nyugatra a Punta Pirano s végűi a félsziget legnyugatibb csúcsa, a Punta Bassania. Fordítsuk tekintetünket az előttünk fekvő lejtőre. A mészfensík meredek eséssel ereszkedik le Pischianze falucskához, mely részben lépcsőzetesen beültetett két homokkődomb közé van beékelve. Mindkét oldalt szétszórt házak vannak a völgy hasadékban, mely csak a torkolata felé kezd tágúlni. Itt van aztán Rojano helység tekintélyes tornyával és kaszárnyájával. Mögötte az új kikötő nagyszerű építkezései terjeszkednek. A tengernek előttünk fekvő terjedelmes tükrét nyugaton a gradói lagúnák szegélyzik, azok mögött pedig tiszta időben a távoli Alpesek csillognak. Tekintetünk tehát, még ha nem megyünk is föl a valamivel magasabban fekvő kilátóponthoz, sok helyütt messze túl jár a város környé- kének határain. Trieszt a hozzá tartozó területtel együtt 94.62 négyszög kilométerre terjed, s lakosságának száma 1880-ban 144.844 volt. E keskeny tartomány St.-Croce-hez közel a partnál az auresinai vízvezetéknél kezdődik s dél-kelet felé terjed, hol a Karszt fensíkja is hátrább vonúl s egy tágasabb parti síkságnak enged helyet. Ugyanott végződik a part fordulójánál, Zaule mellett a város határa, melyhez néhány, már a Karszton fekvő kis helység is tartozik. A milyen szép látvány a város Opcinából valamely derűit napon, a milyen gyönyörű itt a naplemente: épen oly sajátszerű a város képe éjjel. A sötét mélységből számtalan világító pont csillan föl. E tűzszemek geometriai alakzatokban rajzolják elénk a kikötő töltéseinek, a partszéleknek, az útczáknak és tereknek körvonalait. A sárgás gázlángoktól élesen elütnek az új kikötő villamos lámpái s a vörös és zöld jeltüzek. A vidék fölött uralkodó magaslatnak, melyen a várkastély ma is áll, legelső megszállóit nem ismerjük. Nem a rómaiak voltak, mindazonáltal ő velük kezdődik e hely történelmi élete. Azon időtől kezdve, melyben e világhódító nép ezen, az Apennini félszigetről a Balkánra való átmenetnél fekvő vidéket foglalásai körébe vonta, maradandó birtoklásának támasztékai gyanánt gyarmatokat is alapított rajta. így keletkezett Tergeste.