Page - 86 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Volume 10

86 Lássuk most a város szobrait és képeit. A déli vasúton érkezvén Triesztbe, mindjárt a pályaudvar melletti kertecskében egy obeliszk alatt álló, Trieszt városát ábrázoló érez nőalakot látunk ; ez a városnak Ausztriával való egyesítése ötszázadik évfordúlójára a dalmát Rendictől alkotott emlékjele. De ebből koránse gondoljuk, hogy Trieszt szép emlékszobrokban bővelkedik. Magasabb művészi követelést csakis egy emlék elégít ki : Ferdinánd Miksa főherczegnek, a felejthetetlen mexikói császárnak a szobra. Az egészben kilencz méternél valamivel maga- sabb emlék a József-téren áll s a drezdai Schilling J. műve. Mind a főherczeg alakja, ki osztrák tengernagyi egyenruhában a tenger és kedvelt alkotása, Miramare felé tekint, mind a négy világtájat ábrázoló mellékalakok, valamint a talapzat domborművei és éremképei is emelkedett fölfogásúak és mesteri kidolgozásúak. A különböző föliratok a császárnak a hadi és kereskedelmi tengerészet terén szerzett érdemeire s Trieszt és Miramare emelésére fordított szerető gondoskodására vonatkoznak. A domborművek alatt egy szalagon a császár 1867 június 16-án kelt végrendeletének következő szavai olvashatók: „Az osztrák tengerészetnek, melyet annyira szerettem, s az Adria partjai mentén élő összes barátaimnak — utolsó búcsúszavam!" Egyes fejedelmek régebbi szobrai között alig van említésre méltó. I. Lipótnak a velenczei fegyvergyárban öntött bronz-szobra, különösen pedig VI. Károlynak Fanolli Lőrincztől való kőszobra csupán az akkori polgárság jóakaratát és szegényes állapotát tanúsítják. Mária Terézia idejéből, tehát Trieszt kereskedelmének első virágkorából két cmlékszerű közkútja van a városnak. Az egyiket Mazzoleni szobrász készítette Bonomo mérnökkari főhadnagy tervei szerint 1751-ben, a Mária Terézia alatt befejezett vízvezeték emlékére. A ki a főtéren álló, barokk építményt ma még egy pillantásra méltatja, annak érdeklődését sokkal inkább leköti a mesterséges sziklákból nőtt fügefa, mint a kút csonka allegoriai alakjai. Ugyanettől a szobrásztól való a börze-téren álló Neptun-kút is. Mazzoleni óta Triesztnek hosszú időn át nem volt sem helybeli szüle- tésű, sem állandó tartózkodásra ide költözött szobrásza. A század elejéről való épületeket díszítő szoborművek többnyire Velenczében készültek s nagy részt a két Bosa testvér alkotásai. Csak 1830 körűi kezdenek egyes triesztiek is a képzőművészet terén is nagyobb sikerrel föllépni. Ezek is majdnem kivétel nélkül a velenczei akadémia tanítványai. Ilyenek Baldini\ Capolino, Conti X., Depaul\ Pezzicar és mások.