Page - 130 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Volume 10

130 rész, a Timavustól az Arsia folyóig terjedő Isztria az Alpeseken inneni Galliának, a másik kettő pedig Illyriának vált részévé. A polgárháborúk alatt Isztria Pompejus pártján állott és Caesar ellen harczolt a Quarnerón azon tengeri ütközetben, melyet Lucanus „Pharsaliá"- jában megénekelt. Caesar halála után Isztria Decimus Brutusé, Liburnia pedig Marcus Brutusé lett (44—42). A Philippi melletti ütközet (42) folytán Octavianus birtokába került, de mindig híve maradt a köztársasági pártnak, miért is ezen évben Illyrieumba kebeleztetett. Ezzel rövid időre a Risano lett Italia határává, és a tartomány Illyricummal együtt Marcus Antonius kormányzása alá jutott (42—40). Augustus, ki Isztriát a brindisii szerződés (40) alapján hatalmába keríté, Kr. e. 39. évben Polát földúlni volt kénytelen. Ujjáépíttetése után (33) „Pietas Julia" nevet nyert. Az Actium melletti csata után (31) Isztria Itáliának X. regiójába osztatott (27) s ettől fogva a békével itt is a gyarapodás és gazdagodás korszaka köszöntött be. A már meglevő coloniákhoz és „tabellaeu-hez Augustus újakat csatolt, így Colonia Júliát (Parenzo); másokat (44) Claudius állított föl Liburniában (pl. Albona), Vcspasianus (69—79) Chersón (Caput-insulae, ma Caisole) és Commodus (180—192). így tűnik el a régi gyarmatok és községek közötti különbség; a keletkező új „municipium"-okban benszülöttek és gyarmatosok testvéresülnek, hasonló jogokkal és kötelezettségekkel bírnak, s később az előbbiek a rómaiak nyelvét, szokásait és hitét is fölveszik. A népességüknél vagy hadi fekvésüknél fogva kiváló községek „rcspublica" czímet kaptak, s kisebb községek fölött felsőbbfokú törvénykezési jogot, s így saját terüle- tükön kivűl is volt bíráskodási kerületük. Ilyen városok voltak : Albona, Caput-insulae, Pola, Colonia Julia, Tergeste és Cissa. Jogszolgáltatás dolgában külön „conventus"-a (a kerület főbirájának székhelye) volt Isztriának Polában — hol a vallásos ünnepélyeket is tar- tották, — Liburniának pedig Scardonában ; itt gyűltek össze a „respublicá"-k vagy „civitas"-ok meghatalmazottjai meg az „officium" (alárendelt tiszt- viselők), Polában a proconsul vagy helyettese, Scardonában a propraetor vagy „legátus perfectissimus" alatt, hogy mint fölebbviteli székek Ítéljenek. A legátus officiumától független volt a „procurator" és a „curator". Előbbi- nek tiszte volt az adókat behajtani; ezek voltak a „vectigalia", melyeket a legtöbbet Ígérőnek eladtak és behajtásukat a „publicanus"-okra bízták; továbbá a „tributa", melyekkel a közigazgatás költségeit fedezték. Tributum volt pl. a portorium (a portékák ki- és beviteli vámja), a „vigesima"* „centesima",