Page - 144 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Volume 10

144 Noha a patriarchák egyezményre léptek Velenczével, nem mondottak le az elvesztett birtokok visszaszerzéséről. 1348-ban lázadás támadt érdc- kökben Capo d'Istriában, csakhogy keveset használt nekik; ellenben a szigor, melylyel a velenczei tanács a lázadó várost megfenyítette, elvette a többi városok kedvét a példa követésétől. Kedvezőbb kilátásaik nyíltak a patriarcháknak, mikor 1378-ban Lajos magyar király, III. Lipót, Ausztria herezege, Padua urai (a Carrarák) és Genua hatalmas szövetségre léptek a rettegett köztársaság ellen. A genuaiak, Velencze versenytársai a tengeren, már előbb Isztriát használták bűnbakul azon károkért, melyeket Velenczétől állítólag szenvedtek; 1354-benParenzót, 1372-ben Umagót pusztították el. Midőn 1379-ben Pisani a polai vizeken legyőzetett, a genuaiak Polát is bevették és kirabolták. Hasonló sorsban részesült ugyanazon évben Rovigno és Umago, a következőben Capo d'Istria és Pola másodszor. De Velencze győzedelmesen került ki a veszedelemből, s midőn Chioggiánál megsemmisítette a genuai hajórajt, az elvesztett területek visszakerültek birtokába. A patriarchák, kik e közben haddal Isztriába nyomultak, minthogy a Genuától várt segítség elmaradt, kény- telenek voltak a turini békében (1381 augusztus 24) belenyugodni, hogy a háború előtti birtoklás visszaállíttassék. Mindez események siettették az aquilejai patriarchák világi hatalmának hanyatlását. Ellenség és jó barát egyiránt ellenök tört, s 141 l-ben Muggiát, 1412-ben Bűjét, Portolét és Rozzót elvesztették. Mikor 1420-ban a velenczei hadsereg megszállotta Friault és Aquileját : Albona, Fianona és Pinguente is a köztársaság kezébe került, mely ezzel àz egész isztriai őrgrófság ura lett. 1426-ban a triesztiek, hogy a Krajnával való kereskedést, mely Capo d'Istrián és Piranon át űzetett, magukhoz vonzzák : a görczi grófoktól meg- vásárolták a Karszton levő Castelnuovót s erős helyőrséget tettek belé. E miatt háború támadt Velenczével, melyben Trieszt húzta a rövidebbet s 1463-ban kénytelen volt szerzeményéről lemondani. E közben nem kevésbbé fontos események történtek a grófságban, mely a XIII. század első felében a görczi grófok birtokába jutott. Midőn 1342-ben Albert gróf fiai megosztoztak az apai örökségen, Isztria grófságot az első szülött, IV. Albert, kapta. Minthogy Albert nagy pénzszűkében szenvedett s különben is féltette birtokát a velenczeiektől, 1364-ben Ausztria herczegeivel, kikhez családját a vér és a barátság kapcsai fűzték, örökösödési szerződésre lépett, melyben egész birtokát rájok hagyja, ha fiörökös nélkül