Page - 255 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Volume 10

255 „De arte poetica" czímű tankölteményének. A parenzói Sincich Lorenzo sok latin elegián kivűl a „La Stefaneide" czímű költeményt írta. Mellőzzük itt sok más olyan író megemlítését, kikről egy terjedelme- sebb munkában szólni kellene, s egyszerűen áttérünk a XIX. századra, mely a szépirodalom terén széles körben ismeretes írókat mutat föl. Első sorban itt is Capo dlstriát, e nagy műveltségű városkát kell említenünk, mely teljes joggal kapta az „isztriai Athene" megtisztelő melléknevet. Itt működött például Gavardo Sándor, a 19 énekből álló „La Rinaldeide" czímű komikus hősköltemény és egyéb költői művek szerzője; továbbá Pellegrini Domenico, a Zeniana könyvtárnoka Velenczében, ki híres szónok és sok irodalmi munka jeles szerzője volt ; aztán Carli Gianstcfano, ki mint történetíró és költő tűnt ki s egy „Crizia" czímű, Voltairenek ajánlott tragédiát írt. Rovignónak költő fiai Angelini, Sbisà és a soká gyászolt Oplanich Gabriele. Parenzo büszkesége Albertini, e tudós theologus, kit mint egyházi szónokot Olaszország legnagyobb városaiban csodáltak; szintén ide való szárma- zású volt Oplanich Giovanni, Oplanich Gabriele testvére, e figyelemre méltó olasz költő és író. Végre Barbanában született Stancovich Péter kanonok, Isztria Plutarchusa, szerzője az „Isztria kiváló férfiainak élete" czímű igen becses munkának, mely két kiadást ért. Ugyanebben a korban élt a nagy tehetségű Besenghi degli Ughi költő, ki 1797-ben Isolában született s 1849-ben Triesztben halt meg kolerában. El lévén telve a vallás és a szabadság szent törvényei iránt való lelkesedéssel, mint Byron, ő is élénk részt vett a görögöknek a törökök elleni harczaiban. Nagyon ügyesen tudta a szatíra ostorát pattogtatni, s művei közül sok a Parini stílusára emlékeztet; egyéb lantos költeményei pedig olykor Leopardit juttatják eszünkbe. Költői művein kivűl még „Keleti beszélykisérletek" (Saggio di novelle orientali) czímű könyvét említjük meg, mely választékos és gördülékeny nyelve miatt még ma is élvezetes olvasmány; továbbá verses „Meséit", melyeket nagy részt személyes neheztelés sugallt, de melyek Carli Giov. Rinaldo gróf.