Page - 275 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Volume 10

275 a domborművek, melyek csupán az oroszlánnak dicsfénynyel övezett fejét ábrázolják, régiebbek ; a későbbieken az oroszlán egész alakja oldalról látható. Mesteri munkájúak a piranói, albonai és portolei oroszlánok. Ezek azonban mintegy 1300-ból, vagy még későbbi időből valók. A polai városház sarkán levő márvány dombormű a hanyatlásnak eme végső korából való, a melyben azonban már mutatkoznak az új fejlődés csírái. II. Albrechtet, Isztria grófját (1250 körűi), fölvértezve lóháton ábrá- zolja ez érdekes emlék, mely az ilyféle képmások szerfölött ritka voltánál fogva is kiváló becsű. Hasonló szobrászati munkák vannak a mitterburgi kastély kapuján is. Az említett emlékekkel egy időben (1277) keletkezett a parenzói székesegyház főoltárának a mennyezete. Négy oszlopának törzse ugyanabból a fehér foltos szürke márványból van, mint a hajóbeli oszlopok. Valószínű, hogy valamely régibb építményből származnak ; alúl levágtak belőlük és saroklevelű román lábakra állították. A födőlapjuk alatt négy- négy galamb-alakkal díszített oszlopfők szintén régebbiek. Az ívek közvetlenül az oszlopfőkön nyugosznak. A mennyezet román tagozatú bordás kereszt- bolthajtás. Ennek zárókövét Isten báránya, a boltsüvegeket pedig kék alapon aranyos csillagok és fölíratok díszesítik. Az árkádok díszét szintén fölíratok, berakott fehér foltos zöld és fekete márvány, továbbá az ívek sarkában mozaik képek teszik, s pedig elül az Angyali Üdvözlet, az oltártól jobbra Szent Eleutherius és Szent Mór, balra és hátúi Szent Akolythus, Szent Metridius és még két más szent. Épen úgy meg vannak rongálódva, mint a most említett művek és a szóban levő korszak korábbi idejéből valók, a parenzói székesegyház külse- jének, a homlokzatnak és a szentélynek római jellemű, kissé nyers agyag mozaikjai. Amazokat a födélpárkány hoszszában széles szalagdíszítmény szegélyezi ; a három ablak mentén is láthatók az egykori mozaik szegély nyomai. Az ablakok és a fal széle közti mezőket két-két alak foglalja el, fejőket dicsfény övezi, ruhájuk kék, vagy zöld és fehér, kezükben párnát tartanak, melyre korona, vagy valami edény van helyezve; az ablakok közti mezőkben pedig hét gyertyatartó áll, melyek mint a jeruzsálemi hétkarú gyertyatartó, Isten hét szellemét és egyéb effélét jelentenek; legfölül az oromfal mezőjében Krisztust dicsfényben angyalok és szentek között ábrázoló mozaik kép nyomai vannak. A szentély falát színes csigavonalak osztják mezőkre; az ezekben levő mozaik töredékeken fölismerhetők Illés, Mátyás, András és Péter, továbbá lotusvirágon térdelő angyalok alakjai. 3