Page - 326 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Volume 10

326 1890 végén összesen 135 volt a kereskedelmi gőzhajók szarna, s ezek 87.474 tonna szállítóképességgel és 24.317 lóerővel bírtak. Egyidejűleg a vitorlás-hajók száma: 109 hosszú-járatú 62.453 tonna szállítóképességgel, 45 nagyobb partmenti járatú 5.636 tonna tartalommal és 1.459 kisebb partmenti járatú hajó 20.479 tonna tartalommal, összesen tehát 1.620 hajó 88.568 tonna szállítóképességgel. Ezekhez még számos kisebb hajó sora- kozik, melyek a révekben könnyítő és átkelő sajkákúl, vagy gazdasági és egyéb helyi czélokra szolgálnak, s a hajózásra nézve már csak azért is fontosak, mert egy részt a tengeri közlekedés végső fonalai ezekben futnak ki, s más részt a tengerészek jövendő pályájuk elemi ismereteit gyakran épen ezeken sajátítják el. A minden rendű tengeri hajókon mintegy 27.000 ember áll szolgálatban, s e mellett figyelembe kell vennünk, hogy a Tengermellék fiai igen tetemes számmal nyernek alkalmazást idegen lobogók alatt is, mert képzettségüknél és megbízhatóságuknál fogva kiváló jó hírnévnek örvendenek. Az osztrák partmelléken kedvtelésül kevesen űzik a hajózást, minthogy a tenger és bájai iránti élénk érdeklődés különösen a belföld vagyonosabb köreiben hiányzik s csak legújabban kezd mutatkozni. Pedig a tenger mindenkit elbájol, ki változatosságát és fenségét csak egyszer is látta s tapasztalta, hogy mennyire tágúl itt a látkör s mennyivel szabadabbá válik a gondolat. Erőt és bátorságot nyer az ember a tengeren, s ki őt megérteni képes, azt mindig újra vonzzák hullámai, akár verőfényben tükröződjenek, akár hatalmas forrongásban, vihartól korbácsoltan tornyo- súljanak. Ép így lebilincseli a tenger a fáradalmak és veszélyek mellett is azokat, kik szolgálatára szentelik magukat, s a partjain fölserdűlt nem- zedékek gyermekkoruktól kezdve tudják, hogy e sós víztömegből fakadt jóllétük forrása; azért vonzza ez őket oly ellenállhatatlan erővel. Kereskedés, ipar és hajóépítés Triesztben. A mai Trieszt megérdemli, hogy a szó legteljesebb értelmében keres- kedővárosnak nevezzük, mert a nélkül, hogy az emberi haladás minden terén a szépnek és jónak hódoló művelt lakosságát távolról is megbántanók, bátran állíthatjuk, hogy Trieszt lételének legfontosabb mozgató ereje a kereskedés. Követve azt a régi szokást, mely szerint a trieszti kereskedők üzleteik kötése és elintézése végett egy külön e czélra épült házban (Borsa