Page - 393 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Volume 11

393 összefüggésűvé tette is, legfölebb csak keskeny vízszalagok vagy folyómedrek előtt nyitott útat. A víz alá merülés csak lassan történhetett a miatt, hogy a víz délről nyomult be ide azon a természetes gáton át, mely a Monte Gargano és Albania közt esik s még ma is sekély fenékrészlet. Ha az Adria mélységeinek térképét vizsgáljuk, a Dalmáczia déli részétől egészen Trieszt tájáig húzódó darabnak fehéres vagy világoskék a színe. A sötétkék szín csak a jóni szigetek környékén kezdődik. E partszélnek meredek esése nem épen jó hírű a hajósok előtt azon koronkénti szelek miatt, melyek zuhatagszerűen rohannak alá a sziklapárká- nyokról a tengerre. Félelmes tomboló helyei ezek a bórának. Különösen borzadnak a hajósok a Nagy- és Kis-Vruljától, e kisebb rendű hegyfokok által szegélyezett két öböltől, melyek neve (Vrulja) horvát szó s tulajdon- képen nagy bugyogással fölfortyanó vizű forrást jelent, itt azonban olyan kerekded öblök értendők rajta, melyeknek fölkavarásáról a viharok gon- doskodnak. Bórafúváskor minden hajókormányos örül, ha ez öblökön már túl járhat. Almissánál egyesül a tengerrel a Cetina, ez igazi karszti folyó, melynek leírásánál sok olyast ismételnünk kellene, a mit föntebb a Kerka sajátszerű környékeiről és tájképi jelleméről már elmondottunk. A Cetinát üstszerű mederképződések jellemzik, melyekbe egy-egy zuhataggal omlik alá, hogy odább nem messzire még hatalmasabb (olykor harmincz métert is haladó) eséssel távozzék cl belőlük. Ez az egész képződés sokban hasonlít a Tenger- melléken levő St. Canzian melletti barlangok és vízesések tájképéhez, csakhogy az üregvájás jelenségeire és a meredek esésű vizek munkájára nézve mégis különb már azért is, mert kisebb a st.-canziani zuhatagoknál. Más tekintetben is hasonlatosság van a Cetina és azon parti folyó közt, mely a Fiume és Albania közti karsztos partmelléken a meredek hegygerinczek és a tenger közt végzi rövid futását. A barlangi iszap és hordalék, melyet e folyó a tengerbe hömpölyget, zátonypadokká rakódnak le, minek folytán itt jó fürdőhely áll elő; de Almissa lakosai jobban szeretnék, ha a Cetinának olyan lefolyása volna, melyet nem szorítanának vissza a maga által emelt akadályok annyira, hogy áradás idején zavaros árjával kiontson a partjai közül. Almissa- és Makarskától lefelé Opus erőd tájáig olyan szabású a part- vidék, hogy a legkiválóbb vonások folyvást ismétlődnek rajta. Almissának, mely éjszakkeleten a Brazza szigetén fekvő, borban bővelkedő Postirével, T- 50