Page - 464 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Volume 11
Image of the Page - 464 -
Text of the Page - 464 -
464
ellen nyomultak s erős várát lerombolták; ez esemény hírére Traù és
Spalato is újra velenczei védelem alá helyezkedtek.
Hasztalan igyekezett a pápa tartós békét szerezni az országnak. Ellen-
kezőleg új viszály támadt Velencze és Konstantinápoly közt, mikor a görög
császár a velenczeieknek folyton jobban virágzó keleti kereskedelmök iránti
féltékenységből megtagadta (1118) az arany bulla szokásos megerősítését
s támogatta a magyar királyt Dalmáczia birtokára való törekvésében.
Mikor a velenczei hajóraj távol, Joppében horgonyzott, II. István megvívta
Traùt és Sebenicót, mire az összes többi városok — Zárát kivéve, hol
velenczei őrség állt — meghódolt Szent István koronájának (1124). De a
doge a hajóhaddal, melyben a dalmát szigetek hajói is benne voltak, Keletről
haza sietett s nem törődött azzal, hogy a szaraczénok betörtek az országba,
Traut fölperzselték s a lakosokat Zagoriába menekülni kényszerítették; a
doge nyomban megtámadta és bevette Traùt, egész Belgrád kapujáig
üldözte az őrséget, sőt onnan is elriasztotta azt, minden lelkifurdalás nélkül
megsemmisítve a szerencsétlen várost, melynek lakói futással menekültek
s Sebenico és Scardona városok lakóinak számát szaporították. Ez történt
főleg Scardonában, mely, mint egykor, ismét püspöki székhelylyé lett.
így Dalmáczia megint Velencze birtokába került.
Utóbb azonban a magyarok Spalatót (1141), Traùt (1151) és Sebe-
nicót (1167) visszafoglalták, míg Zára, Veglia, Arbe, Ossero, Lesina, Brazza,
Lissa tovább is Velencze kezén maradtak, mely, hogy e birtokaitól távol
tartsa Magyarország minden hatását, azokat előbb (1153—H54) az érseki
székhelylyé emelt Zára, azután Grado egyházi hatósága alá helyezte. Ragusa,
mely névleg Byzancz védelme alatt állt s a szomszédos szláv fejedelmekkel jó
barátságot tartott, a Velencze részéről való ellenséges támadást azzal előzte
meg, hogy védnöksége alá helyezkedett, míg Cattaro Byzancz s a ráczországi
urak védelme alatt megtartotta önkormányzatát s képes volt a testvér
várost, Ragusát, erős fegyveres csapattal segíteni Barics bán ellen s ezt
1160-ban Trebinjénél legyőzni.
Komnén Manuel görög császár világra szóló tervei, melyek a régi
római birodalom visszaállítására s első sorban Itália meghódítására irányúltak,
még egyszer és utoljára Dalmácziába hozták a byzancziakat. Hajórajuknak
meghódolt Spalato, Traù és Ragusa. De Manuel halála (1180) örökre
megszűntette a byzanczi hatást Dalmácziában. Spalato meghódolt III. Béla
magyar királynak. Zára is elpártolt Velenczétől s Bélához csatlakozott.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben,
Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Volume 11
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben,
- Subtitle
- Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia)
- Volume
- 11
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1892
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.68 x 21.98 cm
- Pages
- 370
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch