Page - 479 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Volume 11

479 A velenczeiek Lenkovtéot és embereit kiutasították területökről, Castel-Suiuracot megszállották s meg- büntettek minden spalatóit, ki a merész vállalatban részt vett. Ez előzékenység kibékítette a szultánt úgy, hogy a velenczeieknek sikerűit a békét föntartani. A XVII. század derekán hirtelen vészt hozó felhők támadtak a Keleten. Törökország roppant hadi készülődései világosan jelezték, hogy a szultán tervez valamit a velenczei köztársaság ellen. A tanács Dalmáczia őrségeit 5.300 emberre szaporította s a várakat védelmi állapotba helyezte. Mikor Candia birtokáért csakugyan kitört a háború, a boszniai basa (1646) 20.000 emberrel Novegradi elé nyomúlt, erős várát bevette s azután Sebenicót kezdte vívni. Sokáig folyt az elkeseredett tusa, a sebenicóiak rohamot roham után vertek vissza s végre a basának csakugyan el kellett távoznia. E közben Scardona Foscolo Leonardo tábornok kezébe került, Caotorta Paolo pedig Duarét foglalta el s ezzel a Primőrje lakóit Velencze felsőbbségének elismerésére bírta. A velenczeiek új csapatokkal, melyeket idegenből szereztek, vagy az országban fogadtak, a következő évben meg- hódították Novegradit, Zemonicót, Obrovazzót, Ostrovicát, Vranát, Salonát és Sassót. A törökök másodízben is megpróbálták Sebenico bevételét, de eredménytelenül. Ellenben a vitéz Foscolo Dernisből, mely nyomban Klissa.