Page - 510 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Volume 11

510 puskák és kardok katonára engednek következtetni. Vad bogácskórókat is szoktak szedni, melyeknek a hegyeit lepörkölik, s azután egy-egy papir- darabkát erősítenek rájok, melyekre egy-egy legénynév van írva; a mely kóró reggelre kivirít, az azon levő név tulajdonosa lesz a leány férje. Pontban éjfélkor az asztalkendőket az ablakon kirázva, hallgatódznak a leányok, az első névre figyelve, melyet odakünt az útczán kiáltanak: ez lesz ugyanis a jövendőbelijük neve. Hogy még hány évig kell lakodalmukra várniok, azt úgy tudakolják meg a sorstól, hogy hajuk szálára egy gyűrűt kötnek s azt az apostoli hitvallás elmondása közben egy pohárba lógatják : a hányszor a gyűrű a pohárhoz ütődik, annyi évig maradnak még pártában. Igen közönséges a lapoczkából való jóslás (gatanje u lopaticu). Tekin- tetét mereven a lapoczkacsontra szegezve, mintha csak valami könyvből olvasná, elmondja a jós, kinek a nyájából való a juh, vagy kecske, melyé ama csont volt; hány személyből áll a kérdéses család; él-e még a ház gazdája; jó lélek-e a háziasszony; jó házőrző kutyák vannak-e ott; milyen a gazda szavasmarhája; hány kas van a méhesben; gyarapodóban, avagy adósságokkal van-e terhelve a jószág, stb. Végtelen nagy a dalmatáknál a szerencsétlen, mint szintén a szerencsés előjelek száma. Szerencsésnek tartják azt, a ki burokban született, a kinek egy csomó fehér haja van a feje búbján, a ki viperabőrt vagy négylevelű lóherét talál ; szerencsés lesz, a ki Szent Péter, Szent Iván, vagy Illés napján a rakott máglya tüze fölött átugrik a nélkül, hogy magát megpörzsölné, vagy a ki Szent Iván előestéjén megfürdik. Baljóslatú előjel ellenben, ha valakinek a bal szeme viszket vagy könyezik; ha a tyúk este kodácsol; ha az olaj az asztalon kiömlik; ha a ház fölött elrepülő holló károg; ha éjjel a ház tetején a kuvik kiált; roszat jelent, ha temetési menet közben valakinek a háza falához támasztják a keresztet, vagy ha a tűzbe dobott só nem serczeg; szerencsétlenséget idéz föl továbbá, a ki macskákra, menyétekre, kígyókra lő. Föld alá rejtett kincsekről számos monda beszél. A kincset háromfejű sárkány őrzi, mely addig nem tágít mellőle, míg valami kívánsága nem teljesedik, vagy valami varázserejű szót ki nem mondanak. Kincsásásnál megnyílik az ég, meghasad a föld ; kő- és jégeső, vihar és szélvész, a földből kicsapó lángok s reá rohanó legyek töménytelen sokasága igyekszik a kincskeresőt vállalkozásától elriasztani, a ki csak a futásban kereshet menek- vést, ha ugyan szörnyet nem hal, vagy legalább hosszan tartó betegségbe nem esik a kiállott ijedségtől. Némelyek úgy elkábúlnak, hogy egész