Page - 567 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Volume 11

567 Ugyanazon körülmények, melyek hősiességre és istenfélelemre nevelték a Bocche népét, még egy feltűnő jellemvonásuknak lettek szülőivé. Ezen a becsületességet és az adott szó szentül tartását értjük, mint a mely minden nemzetközi kereskedelmi szerződések, hajózási és kereskedelmi törvények mellett még mai napság is a legszilárdabb biztosítéka és legjobb ajánló levele az árúforgalomból és szállításból élő népnek, — mennyivel inkább ilyenekűl szolgálhattak ama biztosítékoknak majdnem teljes híjával levő régebbi időkben! A bocchei lakosok nemcsak mint gyakorlott, ügyes és derék tengerészek, hanem mint talpig becsületes kereskedők is világszerte híresek voltak, miért is a kereskedővilág úgy hajdan, mint mostanság, mindenkor szívesen érintkezett bocchei hajósokkal. S. Madonna dello Scarpello (Perasto mellett). Ezen általános jellemvonások mellett mind a parti, mind a hegyi lakók tiszta, világos értelemmel és természetes észszel tűnnek ki. Emezek nem is maradnának semmi tekintetben sem amazok mögött, ha ugyanolyan műve- lődési eszközeik volnának, mint a parti lakóknak, kiket elmeél, fürgeség, főkép pedig ékesszólás dolgában így is fölülmúlnak. A tengert járó hajós, ki egész éjszakákon át hallgatagon viraszt a végtelen víztükörre szegzett tekintettel s legfölebb kapitánya rövid, többnyire csupán egy-egy szóból álló parancsaira szokott ügyelni, — csak nagy ritkán válik be jó szónoknak. Ha e mellett még azt is figyelembe veszszük, hogy nem egy világvárosban és kikötőben megfordúlván, a földkerekség számos különféle nyelvéből ragad rá néhány száz idegen szó, s szükség esetén töri is mind e nyelveket : akkor egészen érthetőnek fogjuk találni, hogy ez a körülmény is tetemesen hozzá-