Page - 685 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Volume 11

685 néhány évvel ez előtt az Early-rose-t, a rózsaburgonyát vitte be, mely úgy minőségre, mint bő termésre nézve igen jól bevált. A burgonyát egyedül emberi eledelül használják. A burgonyatermesztésre fordított terület átlag 3.306 hektárt tesz, melyen összesen 159.520 métermázsa burgonya terem, vagyis hektáronkint 48 métermázsa. Káposztát Dalmáczia belsejében tetemes mennyiségben termesztenek és pedig zöldséges kertekben is, mezőn is. Igen bőven terem s különösen kellemes ízű. A hegyvidékek lakói a káposztatermésök egy részét nyers állapotban szállítják piaczra, a többit nyersen vagy savanyítva otthon fogyasztják el. A káposztatermesztés alá vett terület mintegy 893 hektár, melyen körülbelül 81.630 métermázsányi terem. Néhány év óta különös lendületet vett Dalmácziában a pyrethrum- vagy chrysanthemiim- termesztés. E növénynek azon különböző fajtái között, melyek „persa pyrethrum" név alatt általánosan ismeretesek, a pyrethrum cinerariaefolium az egyedüli, melynek virága rovar-ölő hatású. E növény vadon terem Montenegro, Albánia, Herczegovina és Dalmáczia hegyei között. A virágjáért fizetett nagy árak észszerűbb termesztési kísérletekre, ezek pedig mindjárt kezdetben szép eredményekre vezettek. Ez észszerűbb mívelés először Dalmácziának csak déli szigeteire terjedt, melyek általa jólléthez jutottak; utóbb Ragusa és Cattaro vidéke is követte a példát s most e termesztés az egész tartományban honos. Eleinte a szigeteknek csak néhány szegényes falva, melyeknek határa nem volt alkalmas szőlő- és gabonatermesztésre, vetette be pyrethrummal a földjeit. A megszedett virágok 100 kilogrammjának ára kezdetben 220 forint volt, úgy, hogy ama falvak- ban a szegénységet általános jómód váltá föl, mely a lakóházakon és javúlt életmódon is fölismerhető. A chrysanthemum-termesztés ma az egész tenger- melléken és a szigeteken is el van terjedve s már a tartomány belsejébe is behatol. E növény a könnyű, meszes, áteresztő talajt szereti. Még kőtörmelék közt is pompásan díszlik, mihelyt egy kis alkalmas földet talál. Nedves éghajlat nem kedvez neki, míg a meleg, száraz időjárás nagyobb erőt kölcsönöz virágának. Dalmáczia éghajlata és talajának nagy része ez okból a képzelhető legkedvezőbb e növényre nézve s a dalmát pyrethrum ma mindenfelé ismeretes és keresett. Termeszteni vagy a hegyek közül szedett palánták átültetésével, vagy magról szokás. Némely vidéken a chrysanthe- mumot mindjárt állandó helyére vetik s a palánták egy részét aztán kigyomlálják. Jól ápolt ültetvényeken előbb melegágyakba vetik, aztán