Page - 4 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Volume 12/1

4 Harmincz évvel ez előtt Pest városát még a Rákos homokpusztája borítá el porfellegeivel; most e pusztákat már útezasorok, kertek, ligetek tartják lekötve. S a budai hegyeken, hol az előtt alig volt élet. most pompás nyaralók sorai mellett fut el a fogaskerekű vasút s nagyszerű vízvezeték ontja víz- sugarait az üde kertekre; a mi harmincz évvel ez előtt még mind a költő ábrándjának látszott csupán. Az idegent, a ki Budapestet először látja, meglepi e kettős város helyzeti szépsége, a büszke magaslaton álló budai várlak, az Alföld határ- talan síkjára áttekintő Gellérthegy, a kettős palotasor a hatalmas Duna két partján, melyeket három álló híd köt össze, középütt a lánczhíd, a hídépítés e monumentális remeke, a regényes fekvésű Margit-sziget, a folyamot szeldelő gőzösök raja. A füstölgő gyárkémények messziről hirdetik, hogy a főváros kifejlett iparral bír, s a rakpartokon nyüzsgő munkás- mozgalom, hogy itt virágzó kereskedés van. Különösen elragadó képet mutat Budapest, ha esti órákban a lánczhídról nézzük, midőn a két part kettős lámpássorai a két távoli híd lámpáival egybefolyva, s a Duna sötét tükrében megkétszereződve, azt a csalódást idézik elő, mintha az egész egy tengeröböl volna. A Svábhegy keleti lankáiról nézve pedig a legfestőibb panoráma tárúl elénk; a hegy alatt az ikerváros, melyet a kék Duna választ ketté, kiemelkedő dómjával, zöld ligetövével s változatos alakú budai hegyeivel, túl rajta a végtelen láthatárig egy arany tenger: a kalászos róna népes helységek zöld szigeteivel; a horizon felét a hevesi Mátra s a váczi hegyek kéklő előfokai zárják el, míg a déli része az éggel látszik összefolyni. S ha az utazó nem sajnálja az idejét, talál följegyzésre méltó intézeteket, nemes ízlésű építkezést, múzeumokat, művészetek csarnokait, színházakat, képtárakat, állami palotákat, közgazdasági, egészségügyi intézeteket, néhány nevezetes templomot, melyek között a nagyszerű új bazilika magasan emeli ki a háztengerből messze ragyogó kupoláját. S ha az idegen huzamosb időt fordít Budapest megismerésére, meg- találja benne a nemzeti közélet, a kulturális előre törekvés tényezőit és alkotásait s minden téren a komoly haladás meggyőző bizonyítékait. Budapest harmincz év alatt gazdag várossá lett és magyarrá. E két állítást fényesen igazolja egy számadat : Magyarország fővárosa a nemzeti művelődés főfő eszközeire, az iskolákra ez idő alatt mintegy harmincz millió forintot fordított. De a mellett, hogy nemzeti jellegét kifejtette a város, az európai művelődésben is igyekezett kellő lépést tartani.